[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Tiszaújhely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaújhely (Нове Село)
Tiszaújhely címere
Tiszaújhely címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja (1946. január 22. – )
Járás
KözségTiszaújlak község
Rangfalu
Alapítás éve1360
Irányítószám90350
Körzethívószám+380 03143
Népesség
Teljes népesség1865 fő (2001) +/-
Magyar lakosság1252
Népsűrűség0,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Terület40,93 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 05″, k. h. 22° 53′ 25″48.118056°N 22.890278°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 05″, k. h. 22° 53′ 25″48.118056°N 22.890278°E
Tiszaújhely (Kárpátalja)
Tiszaújhely
Tiszaújhely
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújhely témájú médiaállományokat.

Tiszaújhely (ukránul: Нове Село [Nove Szelo], oroszul: Новoе Село [Novoje Szelo], szlovákul: Ujhel) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

Nagyszőlőstől 11 km-re nyugatra, az ukrán-magyar határtól 3 kilométerre, a Tisza jobb partján fekszik.

Történelem

[szerkesztés]

Tiszaújhely nevét 1360-ban Huihel néven említették először, 1360-ban Uyhel néven írták. A falut a Hont-Pázmány nemzetség telepítette 1300 után a III. András királytól adományul kapott területen. Tőlük származtak a falu egykori birtokosai, az Ujhelyi család tagjai, akik innen vették nevüket is.

Fényes Elek történeti földrajzában írta a településről: "Ugocsa vármegyei magyar-orosz falu közel u.p. Tisza-Újlakhoz a máramarosi országútban; 60 római, 311 görögkatolikus, 157 református, 21 zsidó lakossal, református és görögkatolikus anyatemplommal. Határa termékeny, kivált tiszta búzára; rétjei kétszer kaszálhatók; derék majorsági erdeje van. Földesura az Ujhelyi nemzetség férfi ága, kiknek itt több házaik vannak. Ezen nemzetség még Szent István alatt bejött Hunt Pázmán jeles hadvezértől veszi eredetét."

1910-ben 737 lakosa volt, melyből 664 magyar, 11 német, 60 rutén volt, melyből 59 római katolikus, 485 görögkatolikus, 138 református volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.

Az Újhely helynév a magyar új melléknévnek és a hely, helység főnévnek az összetétele. Arra utal, hogy a falu újabb, mint a szomszédai, és mivel a Tisza partján helyezkedik el, előtagként a Tisza szó került elé. Így lett a község neve Tiszaújhely. Az 1946-ban kiadott hatósági rendelet szerint az ukrán neve Nove Szelo, azaz a magyar Tiszaújhely tükörfordítása.

Tiszaújhely lakossága 1870 lélek, ennek 67%-a magyar, a többi ukrán ajkú. Lakossága folyamatosan elveszíti magyar többségét.

Valaha a falut több különböző vallású ember lakta, napjainkban igazán csak két vallás dominál: a görögkatolikus és a református, de épül az ortodox templom. A falu legrégebbi épülete a református templom, amely 1220-ban épült római katolikusok részére.

Újhelyi Jusztina építtette. A templom román stílusban épült, támpilléreit csak egy későbbi átépítés során kapta. A templom egyszerű drótkerítéssel körülvett, amelyen belül az Ujhelyi családnak több 19. századi sírköve és az elhurcoltak emlékműve látható. A tatárjáráskor a templom tornya megrongálódott, ezt 1895-ben építették újjá. A 13. században épült templom alatt az Ujhelyi család sírboltja van, de 1895-ben a lejáratát befalazták. A reformáció után az akkori uraság az egész faluval áttért a református hitre, így lett a templom a reformátusoké. A harangokat 1895-ben öntötte Győri István kurátor. A harangokat feliratok, gyöngysorok és füzérek díszítik.

A görögkatolikus egyház magyar ajkú tevékenységét 1949-ben tiltották be. És 1989 után a helyi görögkatolikus gyülekezet újjá szerveződött, templomukat visszakapták. Még az 1920-as években két görögkatolikus templom állt a faluban. Az egyik egy kicsi fatemplom volt, melynek igen érdekes az építési körülményeiről szóló történet.

A falunak egy járvány következtében több mint a fele elpusztult, így idegen helyekről kellett az uraságoknak beszerezni a munkaerőt, sumásokat hoztak a faluba, akik görögkatolikus vallásúak voltak. Szerettek volna vasárnaponként templomba menni, mint otthon. Az uraságok egyezséget kötöttek a reformátusokkal, hogy délelőtt a reformátusok fognak istentiszteletet végezni, délután pedig a görögkatolikus sumások. Ez így is ment az első évben, de amikor a következő évben visszajöttek a reformátusok, már nem engedték be őket a templomba, mire a sumások fogták magukat és elindultak hazafelé, otthagyva a sok munkát. Az uraság visszahozta őket, és akkor építtette velük a kis fatemplomot. Így lett Újhelynek görögkatolikus temploma, amit 1928-ig használtak. 1928-ban épült fel az új templom és ekkor már a kis fatemplom feleslegessé vált. A kis fatemplomot az akkor kormányon lévő cseh kormány megvette 25000 cseh koronáért Újhelytől a Prágai Múzeum részére. De Ruszka Dolina lakosai kérvényt küldtek Prágába, hogy adják nekik a templomot, mert ők templom nélkül vannak. Mivel Ruszka Dolinát a csehek telepítették, a betelepítettek (verhovinai ukránok), a Máramarosból meg is jött a levél, hogy az övék a templom. Még aznap szekerekkel jöttek és elbontották a templomot, másnap újabb levél érkezett, hogy a templomhoz nem nyúlhat senki, mert az mégis kell a múzeumnak. A templom ekkor már Dolinán volt és már nem lehetett semmit se tenni, ezért egy újabb levélben a múzeum arra kérte a Dolinaiakat, hogy a templomot eredeti állapotába állítsák vissza, csak magasabb alapot tehetnek alá. Az eredeti fa zsindejt sem cserélhették le róla. A templomot műemlékké nyilvánították. De sajnos 1999-ben szándékos gyújtogatás miatt leégett és már nem lehetett restaurálni.

Az új görögkatolikus templomot Újhelyben 1926-tól 1928-ig építették.

A templom jobb oldalán áll egy fakereszt amelyet a kis fatemplom helyéről hoztak ide. Új parókia valamint új közösségi ház épült. A templomot többször kifosztották de kegytárgyai mindig vissza kerültek a templom birtokába. A torony átfedésekor a keresztet tartó gömbben régi iratokat és korabeli pénzt találtak, az írás már sajnos olvashatatlan volt, mert a nap melege annyira fölmelegítette a gömböt, hogy a papír benne elhamvadt. Ma a község általános iskolája párhuzamos osztályokkal működik, magyar és ukrán nyelven folyik a tanítás, ugyanis 1989-ben a szülők kérésére újraindították a magyar elemit.

A tanulók létszáma a tiszaújhelyi általános iskolában 228 gyerek, közülük csak 53 magyar osztályos tanuló. Az iskola 1990-ben épült. Sajnos napjainkban egyre csökken a magyar osztályok létszáma, köszönhető ez az egyre nehezebb továbbtanulásnak. A faluban régóta nem volt óvoda, most azonban sikerült befejezni egy régebbi épület felújítását.

A kultúrház az iskolával szemben van, melyben a községháza, a posta, a klub és a könyvtár működik.

Tiszaújhelyen a sztálinizmus emléktáblája áll a református templom előtt, melyet 1989-ben állítottak.

2006. szeptember 8-án leleplezték az Újhelyi család emlékoszlopát. A református templom kertjében került sor a Tiszaújhely történelméhez kötődő Újhelyi család tiszteletére emelt emlékoszlop leleplezésére. Az emlékoszlopon a következő szöveg áll: Minden újhelyi emlékezésére, aki tett vagy tenni fog a nemzet egységéért, és a nemzetek közötti megbékélésért. Szintén ezen a napon került sor a település zászlajának valamint címerének a felavatására.

Népesség

[szerkesztés]

Ma 1800 lakosából 1520 (75%) a magyar.

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]