Taenga
Taenga (Taunga-hara) | |
Taenga felül nézetből | |
Közigazgatás | |
Ország | Franciaország |
Tengerentúli terület | Francia Polinézia |
Legnagyobb település | Henuparea |
Népesség | |
Teljes népesség | 96 fő (2007) |
Henuparea népessége | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Szigetcsoport | Raeffsky-szigetek |
Terület | 20 km² |
Hosszúság | 27 km |
Szélesség | 11 km |
Időzóna | UTC-10 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 16° 22′, ny. h. 143° 07′16.366667°S 143.116667°WKoordináták: d. sz. 16° 22′, ny. h. 143° 07′16.366667°S 143.116667°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Taenga témájú médiaállományokat. |
Taenga vagy Taunga-hara egy atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Taenga a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Taenga a Reffsky-szigetek északkeleti részén található, Tahititől 680 km-re keletre. A háromszög alakú atoll, melynek alaphosszúsága 27 km, szárai 11 km-esek, a területe 20 km². 140 km²-es lagúnájába a keskeny tengerszoros és az erős tengeri áramlatok miatt meglehetősen nehezen lehet bejutni hajóval.
A sziget fő települése Henuparea, amelynek lakossága hozzávetőleg 90 fő. A lakosság főleg halászatból, gyöngyház tenyésztésből és kopra termesztésből él. A sziget lakói többségében mormonok.[1]
Története
[szerkesztés]Taenga atollt a nyugat számára John Turnbull és John Buyers angol hajósok fedezték fel, akik 1803. március 10-én szálltak partra (egy napon a közeli Makemo szigettel együtt).[2][3][4] Az atollnak a "Holt's Island" nevet adták.[5] 1820. július 14-én Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó járt a szigeten.[3]
A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor 75 ember élt (1850 környékén).[6] 1845. május 1-jén a szomszédos Anaa atollra érkezett Benjamin Grouard mormon hittérítő, aki öt hónap alatt nagy számban keresztelte át a francia polinéziai embereket (mintegy 600 főt). Taenga atoll bennszülött lakosságát is átkeresztelte.[1] 1852-ben a francia kormány betiltotta a Tuamotu-szigeteken a hittérítést. Ennek ellenére Taenga mormon lakossága tovább folytatta a hit terjesztését autonóm módon. 1931-ben megépítettek egy apró templomot is az atollon.
Közigazgatás
[szerkesztés]Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Taenga, Raroia, Takume, Katiu, Nihiru atollok és a lakatlan Haraiki, Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[7] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).
Növényvilág
[szerkesztés]A szigeten honos az endemikus Óceáni cankó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b (angolul) The Lost Island of Saints Yves et Kathleen Perrin, Ensign, Juin 1986, 39.
- ↑ Egyes források szerint 1802. Turnbull és Buyers föld körüli útján készített feljegyzései szerint 1803.
- ↑ a b Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN|9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
- ↑ All the Voyages round the World: from the First by Magellan, in 1520, to That of Krusenstern in 1807 John Galt, éd. W. Lewis & Co. pour Sir R. Phillips and co., 1820, pp. 590. (angolul)
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
- ↑ Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
További információ
[szerkesztés]- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben