Szepeskörtvélyes
Szepeskörtvélyes (Spišský Hrušov) | |||
A katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1253 | ||
Polgármester | Elena Franková | ||
Irányítószám | 053 63 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1286 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 433 m | ||
Terület | 13,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″48.944444°N 20.705556°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 20° 42′ 20″48.944444°N 20.705556°E | |||
Szepeskörtvélyes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeskörtvélyes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szepeskörtvélyes (szlovákul: Spišský Hrušov, németül: Birndorf/Grausch) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 10 km-re keletre, a Hernád mellett, annak bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1253-ban „villa Kurtues” néven említik először, de valószínűleg még a 12. században alapították. 1255-ben „Kurtuelus” néven említik, 1279-ben még királyi birtok. 1280-ban IV. László király Zegim fiait: Fülöpöt és Pált erősíti meg itteni birtokaiban. 1360-ban „Hurusk”, 1364-ben „Hruskafalva”, 1368-ban „Grussov”, 1386-ban „Graucza” néven találjuk. A 14. század végétől a vöröskolostori karthauzi kolostor faluja. Később a Tőke és a Máriássy család tulajdona. 1495-ben „Gravross”, 1500-ban „Hrussow” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1615-ben, 1631-ben és 1726-ban súlyos szárazság és az ezt követő éhínség sújtotta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRTVÉLYES. Birndorf. Elegyes falu Szepes Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai több katolikusok, fekszik Iglóhoz 3/4 mértföldnyire, Olasznak szomszédságában, határja termékeny, legelője elég, fája nintsen elég.”[2]
1828-ban 86 ház állt a faluban 637 lakossal. 1831-ben kolerajárvány pusztított, mely 58 áldozatot követelt a községben. A járvány következtében a Felvidék keleti részén parasztfelkelés tört ki, melyet a katonaság vert le.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Körtvélyes, (Hrussowcze), tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 3/4 mfd. nyugotra: 637 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Teőke nemzetség. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 592, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1251 lakosából 1240 szlovák volt.
2011-ben 1250 lakosából 1231 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Reneszánsz kastélya 1596-ban épült, a 18. században barokk, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át.
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma 13. századi gótikus eredetű, a 17. és a 18. században átépítették. Ekkor épült hozzá a Szent Zsófia kápolna. Belső festése 1896-ban készült, 1900-ban a külsejét renoválták. Főoltára a 17. század végén készült, kora barokk stílusú. Gótikus Madonna-szobra a 15. század végén készült. A templom egy 1740 körül készült barokk kehellyel is büszkélkedhet. Harangját 1521-ben öntötték.
Ismert személyek
[szerkesztés]- Itt született 1878-ban Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő († 1953)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- 745 rokov obce Spišský Hrušov