[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Szedernye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szedernye (Svederník)
Szedernye zászlaja
Szedernye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1392
PolgármesterRoman Lisický
Irányítószám013 32
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
Terület11,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″49.262778°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″49.262778°N 18.644444°E
Szedernye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedernye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szedernye (szlovákul Svederník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Köblös 1961-től és Markófalva 1907-óta tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 9 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos sírjait a régészek feltárták.

A mai települést 1392-ben „Zedernek” alakban említik először. 1438-ban „Zvedernik”, 1458-ban „Kys Svedernek”, 1598-ban „Zwedernyk”, 1658-ban „Svedernik” alakban említik a korabeli források. Részben Budatín várának uradalmához tartozott, részben a Hatnyánszky és Rakovszky családok birtoka volt. 1598-ban 16 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvedernik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, 427 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyves erdővel. F. u. gr. Csáky István örökösei. Ut. p. Zsolna.[2]

1907-ben csatolták hozzá Markófalvát. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1961 óta Köblös is hozzá tartozik.

Népessége

[szerkesztés]

1720-ban 15 volt az adózók száma.

1784-ben 58 házában 68 családban 331 lakos élt.

1828-ban 57 háza és 443 lakosa volt.

1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 955 lakosából 948 szlovák volt.

2011-ben 1010 lakosából 968 szlovák volt.

2021-ben 1614 lakosából 1 magyar, 2 cigány, (+5) ruszin, 1579 (+6) szlovák, 20 (+8) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Lourdes-i kápolnája 1929-ben épült.
  • Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
  • Markófalva haranglába a 19. század elején készült.

Híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  3. ma7.sk

Források

[szerkesztés]
  • Štefan Revaj: Svederník 1321-1991.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]