Sitges
| Sitges | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Tartomány | Barcelona | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Székhely | Sitges | ||
| Polgármester | Aurora Carbonell i Abella (2019. június 15. – ) | ||
| Irányítószám | 08870 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 954 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 727,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 10 m | ||
| Terület | 43,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 14′ 02″, k. h. 1° 48′ 15″41.233889°N 1.804167°EKoordináták: é. sz. 41° 14′ 02″, k. h. 1° 48′ 15″41.233889°N 1.804167°E | |||
 | |||
| Sitges weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sitges témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sitges település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 31 954 fő (2023).[1]
A város filmfesztiváljáról és karneváljáról ismert. A helyi művészeti élet Santiago Rusiñol festő Stigesben letelepedésével kezdődött, aki a katalán modernizmus egyik jeles képviselője volt. Az 1960-as években a Franco-korszak ellenkulturális hídfőállása volt a település és a "kicsi Ibiza" becenevet kapta a hely. Már ekkoriban is a melegek kedvelt üdülőhelye volt a település.
A város állandó lakosságának 35%-a külföldi. Főleg Hollandiából, Egyesült Királyságból , Franciaországból és Skandináviából származnak.
Gyarkan szoktak Sitgesre úgy hivatkozni mint "Spanyolország Saint-Tropezja" [2] az európai szinten is magas ingatlanárak miatt. A magas ingatlanárak a település tengerparti elhelyezkedésből, a Garraf Nemzeti Park és a Josep Tarradellas Barcelona-El Prat repülőtér közelségéből adódnak.
Fekvése
[szerkesztés]Sitges Begues, Gavà, Castelldefels, Sant Pere de Ribes és Olivella községekkel határos.
Története
[szerkesztés]Az első emberek az újkőkorszakban jelentek meg a környéken. Majd az ibériaiak és a rómaiak jelentek meg.
A középkorban felépült Sitges vára, amit a Barcelonai püspökség tulajdonolt, majd később Mir Geribert nemeshez került.
A 12. századbanm a Sitges-család uralma alá került a település, majd Agnes de Sitges eladta a tulajdonuk 1308-ban Bernat de Fonollar kasztíliai nemesnek, aki II. Jakab aragóniai királyhoz és udvarához volt hű. 1326-ban Fonollar második feleségének halála után a tulajdonrészt eladta a Pia Almoina de Barcelona nevű egyházi szegényeket megsegítő rendnek, ami 1814-ig vezette a falut.
A 17. század környékén egyre több sitgesi lakos hozott lett telepes a Cádiz melletti öbölben, a jobb halászati feltételek miatt és azért is, hogy közelebb legyen az Amerikából érkező kereskedelem miatt. Ezen sitgesieknek köszönhetően jött létre, a mai Isla Cristina település.
Ekkoriban Sitgesben a szőlőtermesztés és a borászat volt a legfontosabb gazdasági tevékenység, különösképpen a malvázia szőlőfajta, amely a mai napig jellemző a településre. A környék mezőgazdaságára a búzatermesztés illetve a kiskertekben való gyümölcs és zöldségtermesztés is. Jellemző növény a lószőrpálma, ami egyben Garraf szimbóluma.
A 18. század végétől megindult a közvetlen tengeri kereskedelem Amerika felé.
1957-ben a városban kötötte meg a Sitgesi paktumot a Kolumbiai Liberális Párt és a Kolumbiai Konzervatív Párt. A paktum értelmében Kolumbiában sor került az 1886-as alkotmány felülvizsgálatát célzó népszavazásra .[3]
LMBTQ közösség
[szerkesztés]A település ma fontos LMBTQ úticélként van számontartva Spanyolországban és Európában.
Az elfogadó és toleráns légkörhöz hozzájárult, hogy a település már akkor 100 éve otthont adott a katalán modernista festőknek és egyfajta művésztelepként is funkcionált. Alapvetően bohém és szabados életszemlélet lett jellemző a településen [4] A másik fontos szempont, hogy a barcelonai burzsoázia a meleg fiaikat rendszerint Sitgesbe küldték, hogy kívül kerüljenek a Barcelona város gyanakvó tekintetétől, ennek következtében a barátaik is Sitgesbe tartottak.
Már az 1930-as és 1940-es években megnyíltak olyan bárok, ahová csak férfiak mentek. Hivatalosan nem meleg szórakozóhelyek, bárok voltak, de köztudott volt a településen, hogy ide a saját nemükhöz vonzódó férfiak járnak. Ennek ellenére nagyon óvatosnak kellett lenni, hiszen a településen a rendőrség ekkoriban rendszeresen razziát tartott az ilyen helyeken és erőszakot alkalmazva büntettek.[5]
Sitges Spanyolország első olyan üdülőtelepülése volt, ahova tömegével érkeztek melegek. Az 1960-as években a Franco-korszak diktatúrája ellenére, a társadalomban paradigmaváltás zajlott le és fontos ellenkulturális központtá vált a települése. Ekkoriban még illegális volt a homoszexualitás.
Látnivalók
[szerkesztés]Nevezetességek
[szerkesztés]Sitges-Terramar, egy sziklás talajba vájt, évtizedek óta pusztuló autóversenypálya.[6]
Karnevál
[szerkesztés]A városban évszázadok óta tartanak karnevált, amit február és március között tartanak, az egyházi naptárnak megfelelően. A fesztivál a hagyományoknak megfelelően mindig torkos csütörtökön kezdődik, ami Carnestoltes, a katalán karneváli király érkezésének napja. A fesztivál vége hamvazószerdára esik, amikor a Szardínia temetésére kerül sor késő délután.
A karneválon jellemzőek a néptáncok és a xatonades étel. Jellemző még a jelmezes utcai felvonulások megtartása is.
A város híres szülöttei
[szerkesztés]Testvértelepülések
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 1606 | 3270 | 7977 | 10 491 | 11 849 | 22 625 | 27 070 | 29 140 | 28 969 | 31 954 |
| 1717 | 1887 | 1936 | 1960 | 1986 | 2003 | 2008 | 2013 | 2018 | 2023 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Boyd, Mark: Sitges is Hot Property. blog.lucasfox.com. lucasfox.com, 2011. augusztus 1. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
- ↑ Declaration of Sitges | Colombian history (angol nyelven). Encyclopedia Britannica . (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ The ME Guide to Sitges. (Hozzáférés: 2021. augusztus 23.)
- ↑ A Gay History of Sitges on film
- ↑ Máth Dávid. „Sitges-Terramar: egy öreg grand prix-pálya rövid múlttal”, Totalcar.hu, 2014. február 5. (Hozzáférés: 2015. október 11.) (magyar nyelvű)
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a spanyolországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |