Sapajus
Sapajus | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||
Apella csuklyásmajom (Sapajus apella)
| ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területük
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sapajus témájú kategóriát. |
A Sapajus az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és a csuklyásmajomformák (Cebinae) alcsaládjába tartozó nem.
Rendszertani besorolásuk
[szerkesztés]A csuklyásmajomformák alcsaládjába tartozó fajokat, korábban két csoportra osztották, de ezzel a felosztással, nem minden tudós értett egyet, emiatt,[1][2][3][4] 2011-ben és 2012-ben, Jessica Lynch Alfaro és társai a Cebus nemből kivonták az úgynevezett C. apella csoportot és nemi szintre emelték, Sapajus név alatt.[5][6] A Cebus nem kettéválasztásának oka a nemen belüli különböző testfelépítés volt; az új Sapajus nembe a robusztusabb testfelépítésű fajok kerültek, míg a Cebus nemben megmaradtak a karcsút testfelépítésűek, azaz a C. capucinus csoportbeliek.[7]
Rendszerezésük
[szerkesztés]A nembe, melyet korábban C. apella csoportként volt ismert, az alábbi 6 faj tartozik:
- Apella csuklyásmajom (Sapajus apella) (Linnaeus, 1758) - típusfaj
- Sapajus flavius Schreber, 1774 - újra felfedezett faj[8]
- Sapajus libidinosus Spix, 1823
- Sapajus macrocephalus (Spix, 1823) - egyes rendszerező szerint az Apella csuklyásmajom alfaja[9]
- Sapajus nigritus (Goldfuss, 1809)
- Sapajus xanthosternos Wied, 1826
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Amaral, P. J. S, Finotelo, L. F. M., De Oliveira, E. H. C, Pissinatti, A., Nagamachi, C. Y., & Pieczarka, J. C. (2008).Phylogenetic studies of the genus Cebus (Cebidae-Primates) using chromosome painting and G-banding. BMC Evol Biol. 2008; 8: 169.
- ↑ Rylands, A. B., Kierulff, M. C. M., & Mittermeier, R. A. (2005). Notes on the taxonomy and distributions of the tufted capuchin monkeys (Cebus, Cebidae) of South America. Lundiana 6 (supp.): 97-110
- ↑ Silva Jr., J. de S. (2001). Especiação nos macacos-prego e caiararas, gênero Cebus Erxleben, 1777 (Primates, Cebidae). PhD thesis, Rio de Janeiro, Universidade Federal do Rio de Janeiro.
- ↑ IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. Accessed 23 November 2008
- ↑ Lynch Alfaro, J.W. (2011). „Explosive Pleistocene range expansion leads to widespread Amazonian sympatry between robust and gracile capuchin monkeys”. Journal of Biogeography 39, 272–288. o. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1365-2699.2011.02609.x. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
- ↑ Lynch Alfaro, J.W.; Silva, j. & Rylands, A.B. (2012). „How Different Are Robust and Gracile Capuchin Monkeys? An Argument for the Use of Sapajus and Cebus”. American Journal of Primatology, 1–14. o. DOI:10.1002/ajp.222007.
- ↑ Lynch Alfaro, J.W. (2011). „Explosive Pleistocene range expansion leads to widespread Amazonian sympatry between robust and gracile capuchin monkeys”. Journal of Biogeography. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1365-2699.2011.02609.x. (Hozzáférés: 2016. március 23.)
- ↑ de Oliveira, M. M. & Langguth, A. (2006). „Rediscovery of Marcgrave’s capuchin monkey and designation of a neotype for Simia flavia Schreber, 1774 (Primates, Cebidae)” (PDF). Boletim do Museu Nacional: Nova Série: Zoologia (523), 1–16. o. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 23.) See also: Mendes Pontes, A. R., Malta, A. & Asfora, P. H. (2006). „A new species of capuchin monkey, genus Cebus Erxleben (Cebidae, Primates): found at the very brink of extinction in the Pernambuco Endemism Centre” (PDF). Zootaxa (1200), 1–12. o.
- ↑ (2015) „Sapajus macrocephalus”. IUCN Red List of Threatened Species 2015, e.T42696A70613732. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2015-1.RLTS.T42696A70613732.en.