Sélestat
| Sélestat | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Elzász | ||
| Megye | Bas-Rhin (1920–) | ||
| Alapítás éve | 13. század | ||
| Polgármester | Joseph-Benjamin Pennarun (1840–1850) | ||
| INSEE-kód | 67462 | ||
| Irányítószám | 67600 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 300 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 434,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 44,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″48.259444°N 7.454167°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 34″, k. h. 7° 27′ 15″48.259444°N 7.454167°E | |||
| Sélestat weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sélestat témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sélestat (németül: Schlettstadt) település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 19 300 fő (2021. január 1.).[1] Sélestat Ebersheim, Baldenheim, Châtenois, Ebersmunster, Heidolsheim, Kintzheim, Mussig, Muttersholtz, Ohnenheim, Orschwiller, Scherwiller, Guémar és Saint-Hippolyte községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]Mahlbergtől nyugatra, Strasbourg tól mintegy 40 km-rel délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Sélestat egykor Karoling királyi birtok, ahol Károly császár ünnepelte 775 karácsonyát. A hely ebben az időszakban csak egy a Karoling királyi palota körül épült kis település volt. Ekkor épült itt az első templom is, a jelenlegi Szent György templom helyén.
A középkori város története szorosan kapcsolódik a svábokhoz. Hildegard von Buren, özvegye Staufer Friedrich von Buren és Barbarossa, itt alapították meg 1087-ben a Szent sír kápolnát, 1095-ben a kolostort alapított itt kolostor Conques adta fiaikat. A prépostság pedig 1095-ben kolostort alapított itt és hozta a Szent Faith (Ste. Foy) és Elzász kultusz emlékeit. 1216-ban városfal épült itt és szabad város rangot kapott. Ebből az időszakból valók, a Szent György plébániatemplom kora gótikus részei.
A Reneszánsz korban a város a humanizmus fővárosa volt. A gimnázium és a humanista Collégium, melynek könyvtára máig fennmaradt, Európa-szerte híres volt.
Schlettstadtban a középkorban fennálló latin iskola példáját más iskolák, így Passau, Braunschweig vagy Heilbronn is követték.
A legtöbb Schlettstadti diák az itt megkezdett tanulmányait Bázel, Heidelberg, Strasbourg és Freiburg egyetemén folytatta. A Felső-Rajna vidékén kívül a diákok Párizs vagy Krakkó egyetemein tanultak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Könyvtár
Galéria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (francia)
