Roland-malom (Bréma)
| Roland-malom | |
 | |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
 Roland-malom
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 05′ 57″, k. h. 8° 46′ 23″53.099253°N 8.773136°EKoordináták: é. sz. 53° 05′ 57″, k. h. 8° 46′ 23″53.099253°N 8.773136°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roland-malom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Roland-malom egy élelmiszeripari létesítmény a németországi Brémában. Tornya az első világháború óta magasodik a brémai városi kikötő dokkjai fölé. A malom és környéke az utolsó területek egyike, amely a második világháború bombázásait is átvészelve őrzi még a századforduló építészeti megoldásait, hangulatát.
Története
[szerkesztés]A brémai Erling család 1832-ben saját tulajdonú vállalkozásként alapította meg a Roland-malmot. A család eredeti szélmalma ma is látható a brémai belváros peremén. Az ipari forradalom németországi kiteljesedésével a szélmalmok nem tudtak lépést tartani. Az 1897-ben a még építés alatt álló Holzhafen nevű kikötőmedence mellé telepítette a család azt modern gőzmalmot, amely már a kor minden igényét kielégítette.[1] Átadása után a malom napi 100 tonna lisztet állított elő. A saját kikötőhellyel rendelkező Roland-malomba a világ minden részéből tengerjáró hajókon érkezett a gabona, a lisztet pedig folyami bárkákon szállították Németország belső vidékeire. Az elkövetkezendő években a teljesítmény napi 800 tonnára növekedett. 1925-ben az art-deco stílus jegyeit viselve épült fel az első silótorony, majd 1940-ben a második is, amely együtt már 30 000 tonna gabona tárolására volt lehetőség. A társilók Európa legmagasabb ilyen építményei voltak.[2] A második világháborús bombatámadásokat a malom túlélte. A 20. század második felében a Roland-malom mellé további silókat építettek.
1979. február 6-án a malomban karbantartási munkálatok zajlottak. Az évtizedeken át a berendezésekben felgyűlt lisztpor egy kisebb helyi tűz miatt berobbant. A lökéshullám szétvetette a silók tetejét, az épület falai több helyen ledőltek, a födémszerkezet az épületbe omlott. A környék lakóházainak ablakai is betörtek és 30 hektáros körzetben liszteső hullott. A robbanásban a malom 14 munkatársa vesztette életét, míg 17-en súlyosan megsérültek, a robbanás 100 millió német márka kárt okozott.[3] A Roland-malom katasztrófája a legnagyobb ismert lisztpor-robbanás Németország történetében.[4]
A katasztrófa után a malmot újjáépítették. A Roland-malom ma is a környező városrészek egyik legfontosabb munkaadója. Jelenleg az egyetlen tengerentúlról érkező alapanyagot feldolgozó malom Németországban.[5]
Galéria
[szerkesztés]-
A malom tornya és silói -
A Roland-malom rakpartja -
A Roland-malom tornya közelről
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rolandmühle című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Roland-malom története Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2008. június 10.
- ↑ Hafenlandschaften Bremen Archiválva 2008. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; A brémai kikötő építészeti emlékei; Elérés: 2008. május 10.
- ↑ A WDR írása; Elérés: 2008. június 10.
- ↑ A fingers-welt.de írása; Elérés: 2008, június 10.
- ↑ Die deutsche Seehafenmühle Archiválva 2007. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2008. június 10.
