Retroflex, zöngés réshang

A retroflex, zöngés réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʐ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig z`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngés réshang z jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. IPA-jele tehát egy kis z betű, amelynek jobb alsó végéből egy jobbfelé tartó farok ágazik ki, vö. z és ʐ.

Jellemzői

A retroflex, zöngés réshang jellemzői:

Képzésmódja szibiláns réshang, ami annyit tesz, hogy a légáramlat a nyelv által a képzéshelyen megformált résbe, majd a fogak éléhez kerül, így magas frekvenciájú légörvényt kelt.
Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Némelyik alábbi átírásban mellékjelek különböztetik meg az apikális [ʐ̺]-t és a laminális [ʐ̻]-t.

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
abház		абжа	[ˈabʐa]	’fél’ (mennyiség)	L. abház hangtan
kínai	mandarin	肉/ròu	[ʐou̯˥˩]	’hús’	Retroflex közelítőhang is lehet ([ɻ]). L. mandarin hangtan
lengyel^[1]		żona	[ˈʐ̠ɔn̪a] (segítség·infó)	’feleség’	<rz> is jelölheti. L. lengyel hangtan
norvég	egyes nyelvjárások	røre	[ʐøːʐe]	’érinteni’	L. norvég hangtan
orosz^[1]		кожа	[ˈkoʐə]	’bőr’	L. orosz hangtan
pastu	déli nyelvjárás	ږمونځ	[ʐmund͡z]	’fésű’
svéd	Stockholmban	röd	[ʐøː]	’vörös’	L. svéd hangtan
torwali^[2]		?	[ʂuʐ]	’egyenes’
ubih		[ʐa]		’tűzifa’	L. ubih hangtan
vietnámi		rô	[ʐo]	’gyémánt’	L. vietnámi hangtan
yi		ꏜ/ry	[ʐɿ˧]	’fű’

Hamann, Silke (2004), "Retroflex fricatives in Slavic languages", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 53–67, DOI 10.1017/S0025100304001604
Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.