Ragadozók
Ragadozók | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: kréta–holocén | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Családok | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragadozók témájú médiaállományokat és Ragadozók témájú kategóriát. |
A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. Az ide tartozó fajok közül egyedül a vörös macskamedve és az óriáspanda mondható növényevőnek, bár olykor ez utóbbi is fogyaszt halat és rovarokat. Az összes többi ragadozó főleg hússal táplálkozik, amit zsákmányolással vagy dögevőként szerez meg. A macskafélék szinte kizárólag húson élnek, a medvefélék és a rókák inkább mindenevők.
Kialakulásuk
[szerkesztés]A ragadozók legidősebb közös őse, a Creodont valamivel több mint száz millió éve élt az északi féltekén. A ma élő családok közös ősének a Miacist, ez a mintegy 50 millió éve (az eocén időszakban) élt menyét nagyságú, hosszú farkú és rövid lábú, fán élő ősragadozót tekintik.
A genetikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a két alrend (kutya-, illetve macskaalkatúak) fejlődése nagyjából ez idő tájt (50 millió éve) vált külön.
- macskaalkatúak alrendjében:
- a macskafélék (Felidae) családja körülbelül 38 millió éve vált le a család többi részétől;
- a hiénafélék és
- a cibetmacskafélék fejlődése mintegy 30 millió éve ágazott szét
- a kutyaalkatúak alrendjében:
- a menyétfélék 46-47 millió éve,
- a mosómedvefélék 30-31 millió éve,
- a medvefélék hozzávetőleg 28 millió éve váltak külön
- a kutyafélék leszármazási vonalától.
Jellemzésük
[szerkesztés]Mellső lábukon rendszerint 5, a hátsón 4-5 ujjuk van. Karmaik erős, hajlott, általában éles, esetleg visszahúzható fegyverek. Ezekkel ragadják meg az áldozatot. Többségük jól fut, ugrik, egyesek úsznak is; néhány családjuk, illetve nemük teljesen vízi életmódra tért át. Koponyájuk tetejének középvonalában a nagy tépőizmok rendszerint csonttarajon tapadnak.
A ragadozó fogazat jellemzője, hogy járomívük erősen hajlott, metszőfogaik kicsinyek, szemfogaik viszont nagyok, hegyesek, hajlottak és túlnyúlnak a többi fog koronaszintjén. Mögöttük hézag van, majd az előzáp- és a zápfogak következnek. Zápfogaik lehetnek éles csúcsú vágófogak vagy pedig négy-, esetleg sokgumósak; mind többgyökerűek. Egyes családokban egy-egy előzáp-, illetve zápfog mint tépőfog (dentes lacerantes) alakult ki.
Szemük közel ülő, ami a távolság becslését segíti. Pupilláik rés vagy kör alakúak, de erősen tágíthatók, és van benne egy visszaverő és ezzel az éjszakai látást segítő réteg (tapetum lucidum) is – éjjel ez csillan fel a megvilágított macska szemében. Többségük hallása és szaglása is éles. Agyféltekéik fejlettek; különösen erős a szaglókaréjuk.
Táplálékuk minősége miatt a ragadozók bélcsatornája rövid, hiszen a rendszerint magas tápértékű, fehérjékben gazdag és ballasztanyagokban szegény élelem megemésztéséhez nincs szükség nagy felületre és hosszú időre.
Anyaméhük kétszarvú, méhlepényük korongos. Újszülöttjeik nagyon fejletlenek, zárt szemmel jönnek a világra, szinte sosem egyesével. Az egész földön elterjedtek.
Rendszerezés
[szerkesztés]A ragadozók mintegy 276 ma élő emlősfajt magában foglaló rendjébe az alábbi alrendek, családok és alcsaládok tartoznak:
- kutyaalkatúak (Caniformia) alrendje
- macskamedvefélék (Ailuridae) családja – 1 faj
- kutyafélék (Canidae) családja – 38 faj
- bűzösborzfélék (Mephitidae) családja – 12 faj
- menyétfélék (Mustelidae) családja – 67 faj
- vidraformák (Lutrinae) alcsaládja – 14 faj
- borzformák (Melinae) alcsaládja – 7 faj
- méhészborzformák (Mellivorinae) alcsaládja – 1 faj
- amerikai borzformák (Taxidiinae) alcsaládja – 1 faj
- menyétformák (Mustelinae) alcsaládja – 20 vagy 21 faj
- mosómedvefélék (Procyonidae) családja – 14 faj
- medvefélék (Ursidae) családja – 8 faj
- úszólábúak (Pinnipedia) öregcsaládja – 35 faj
- rozmárfélék (Odobenidae) családja – 1 faj
- fülesfókafélék (Otariidae) családja – 16 faj
- valódi fókafélék (Phocidae) családja – 19 faj
- macskaalkatúak (Feliformia) alrendje
- madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családja – 10 faj
- macskafélék (Felidae) családja – 39 faj
- macskaformák (Felinae) alcsaládja – 32 faj
- párducformák (Pantherinae) alcsaládja – 7 faj
- kardfogú macskák (Machairodontinae) alcsaládja – kihalt
- mongúzfélék (Herpestidae) családja – 35 faj
- hiénafélék (Hyaenidae) családja – 4 faj
- cibetmacskafélék (Viverridae) családja – 35 faj
- pálmacibetfélék (Nandiniidae) családja – 1 faj
- tigrispetymegfélék (Prionodontidae) - 2 faj
A ragadozók kladogramja
[szerkesztés]Ragadozók |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források
[szerkesztés]- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos. Hogyan gondolkodnak a kutyák? Vince Kiadó, Budapest, 2000. p. 17–18. ISBN 963-9192-92-9
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)