[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Puskás Tivadar (mérnök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a telefonhírmondó feltalálójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Puskás Tivadar (egyértelműsítő lap).
Puskás Tivadar
Született1844. szeptember 17.
Pest, Magyarország
Elhunyt1893. március 16. (48 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaZsófia Vetter von der Lilie
GyermekeiPuskás Májuska
Foglalkozásagépészmérnök, feltaláló
Iskolái
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/1-2-2)
A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Puskás Tivadar és Ferenc emléktáblája a hajdani „József” telefonközpont épületén

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.)[1] mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja. Sokak számára a telefonközpont feltalálójaként ismert, azonban ezt semmilyen hiteles forrás sem tudta alátámasztani (lásd lentebb).

Élete

[szerkesztés]

Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el. Apja ditrói Puskás Ferenc (1810–1866) földbirtokos, hajózási vállalkozó, anyja Agricola Mária (†1866). Az apai nagyszülei ditrói Puskás Tivadar (1783–1856), Felsőbánya város főügyésze, főbírája és Urbaniczky Alojzia voltak. Tivadar a szülei frigyéből első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, és a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és nagyszerű lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra kényszerítse, fél fejéről leborotváltatta a haját – ezzel kényszerítette magát az otthonmaradásra – ennek érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát.

Idővel a jó sorsa Erdélybe vezette vissza, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is. Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést, és kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte.

1875-ben Coloradóban földet vásárolt, és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy – mint később felmerült – Edison mérnöke lett volna a Menlo Parkban.[2] Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki – harminc évvel korábban – felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi egykorú forrás nem utal; sem Puskás nem állította magáról, sem a lelkes 1893-as méltató cikkek, hogy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Erre a technikatörténészek szerint azért sem volt szükség, mert annak elve megegyezik a távíróközpontéval, azt pedig F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta.[3]

Edison talán a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban.

A pénz bár bőséggel folyt hozzá, nem tudott bánni vele, anyagilag folyton nehéz helyzetbe került valamilyen balsikerű banki ügylet következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondta a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan helyzeteket idéznek. Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária Szálló-beli lakásán szívrohamban meghalt. Halálának hírét az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá.

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

1882 márciusában Londonban feleségül vette az elvált Vetter von der Lilie Sophie (Vsetín, Cseh királyság, 1851. november 27.–Budapest, 1912. január 7.) grófnőt, akinek a szülei gróf Ferdinánd Vetter von der Lilie (1812–1882), a 3. ulánus ezred ezredese és parancsnoka, és Jozefine von Wachtler auf Wsetin (1827–1902) voltak. Vetter von der Lilie Sophie grófnőnek az első férje szendrői gróf Török József (1847–1909), Ung vármegye főispánja, Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, valóságos belső titkos tanácsos, nagybirtokos volt.[4] Török József gróf és Vetter von der Lilie Sophie grófnő házassága zátonyra futott, és a pár 1873-ban szétvált, azonban csak 1881-ben tudtak elválni. Ezalatt az idő alatt Puskás Tivadar és Vetter von der Lilie Sophie grófnő szerelmi életet éltek, két leánygyermekük született: Philadelphián, 1877. június 15-én Török Marianna (May), író, aki később II. Abbász egyiptomi alkirály felesége lett, valamint Párizsban 1881. január 5-én Török Margit (Maggie). Mivel a lányok még a Vetter von der Lilie Sophie grófnő és gróf Török József törvényes házasság alatt születtek a "Török" vezetéknevet kapták, bár Puskás Tivadar volt a vér szerinti apjuk.

Később, a már törvényes házasságban élő Puskás Tivadar és Vetter von der Lilie Sophie grófnő Budapestre költözött, ahol 1886. november 9-én született a legfiatalabb leányuk, Puskás Thea, aki már a törvényes vér szerinti apja vezetéknevét kapta. 1893-ban Puskás Tivadar elhunyt; ekkor özvegyét, Vetter von der Lilie Sophie grófnőt feleségül vette áporkai Cserna Károly (1867–1944) festőművész és illusztrátor.[5][6]

Munkássága

[szerkesztés]
A Telefonhírmondó kísérleti terme

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műegyetemen tanult. Családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a Monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot, és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

Emlékezete

[szerkesztés]
Puskás Tivadar sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: 34/1-2-2

Érdekességek

[szerkesztés]

Az Operaház és a Pesti Vigadó között volt a világon az első „sztereó” közvetítés, két mikrofon állt az Operában a színpad két oldalánál, két-két hallgató (három pár) pedig a Vigadóban.

A legenda szerint Edison megerősítette, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. Egyes állítások szerint Edison és Puskás is többször írásban is megerősítette, hogy a telefonálásnál használt „halló” szó nem azonos a német „hallo", illetve az angol „hello” üdvözlő szóval.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Budapest-belvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 57/1893. folyószám.
  2. ↑ Mit talált fel Puskás és mit Bell?. [2008. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 8.)
  3. ↑ Vajda Pál: Újabb adatok a híradástechnika magyar úttörőiről. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf szendrői Török József
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Vetter von der Lilie Sophie
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Cserna Károly
  7. ↑ BMSZC Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakgimnázium
  8. ↑ Grup Scolar Puskás Tivadar Iskolaközpont, Ditró. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
  9. ↑ Az Origo cikke: Szobrot kapott Budapesten Puskás Tivadar

Források

[szerkesztés]
  • Lőrinc László: Téves kapcsolások. Felfedezett felfedezők. HVG, 2006. november 25.
  • Posta és Híradástechnikai Múzeum, Budapest, Andrássy út 1.
  • Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó Kht., 2005
  • Puskás Tivadar

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Puskás_Tivadar_(mérnök)&oldid=27575412”