Pompéry Aurél
Pompéry Aurél | |
Született | 1868. február 2.[1] |
Elhunyt | 1935. január 26. (66 évesen)[2] |
Szülei | Pompéry János |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pompéry Aurél (Pest, 1868. február 2. – Budapest, Ferencváros, 1935. január 26.)[3] teológiai doktor, római katolikus segédlelkész, könyvtáros.
Élete
[szerkesztés]Pompéry János író és Vecsey Terézia fia, Pompéry Elemér testvére.
A gimnáziumi tanulmányait 1881-től a III. osztálytól kezdve a bécsi császári és királyi Theresianumban végezte. 1887-ben az érettségi vizsga letétele után császári és királyi huszárönkéntes és 1888. decemberében tartalékos hadnagy lett. 1887-ben a görögkeleti vallásról áttért a római katolikus vallásra. Huszárhadnaggyá történt kinevezése után a papi pályára lépett; teológiai tanulmányait a jezsuiták vezetése alatt álló innsbrucki teológiai fakultáson és a bécsi Augustineumban végezte. 1892. június 21-én Császka György kalocsai érsek miséspappá szentelte, 1894-ben teológiai doktor lett.
1898-ig mint az egyházjog tanára működött a kalocsai érseki líceumban. Akkor kikéredzkedett a praktikus lelkészkedésbe és Bács megyében káplánkodott 1900-ig, midőn a hercegprimás fölvette az esztergomi főegyházmegyébe; ezután a székesfővárosban működött, 1902-től budapesti-krisztinavárosi, 1904-től budapest-erzsébetvárosi káplán volt. 1906-tól Ásványon működött mint adminisztrátor, majd Csábon, 1907-től Kőkeszin, 1909-től Ipolyszakálloson látott el plébánosi teendőket, 1914-ben a budapesti Egyetemi Könyvtár könyvtárőre lett. 1919 őszén eltávolították állásából, 1921-ben nyugdíjazták mint könyvtárőrt. 1923-1927 között a fővárosban hittanárként dolgozott.
Írásai
[szerkesztés]Cikkei a Hittudományi Folyóiratban (1893. A Corpus Juris Canonici és a babona, 1896. Az egyházi javadalmak összehalmozására vonatkozó jogi értekezések a legrégibb időktől a mai napig); a Magyar Szemlében (1900. A régi és az új irodalomban és a művészetben); az Alkotmányban (1902. 235. szám Zola, 1903. 305. sz. Deák Ferencz két kiadatlan levele, 1858. és 1862-ből Pompéry Jánoshoz); a Budapesti Hirlapban (1904. 265. sz. A nagy-czenki kastély éjjeli látogatója, 267. és erre 270. sz. Falk Miksa és Nagy Sándor levele).
Munkái
[szerkesztés]- A polgári házasság dogmatikai, egyházjogi, államjogi és erkölcstani szempontból. Bpest, 1893 (a Hittudományi folyóirat szerkesztősége által 500 franknyi pályadíjat nyert munka)
- VII. Gergely pápa jelleme. Tudori értekezés. Kalocsa, 1894
- Jogbölcseleti előadások. Kalocsa, 1898
- Kossuth Lajos 1837-39-iki hűtlenségi perének története : kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével, Budapest, 1913
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pompéry, http://lexikon.katolikus.hu/P/Pompéry.html
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 242/1935. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.