Pogány Móric
| Pogány Móric | |
 | |
| Született | Schau Móric 1878. augusztus 13. Nagyenyed |
| Elhunyt | 1942. július 4. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Pogány Gábor |
| Foglalkozása | építész, egyetemi tanár, grafikusművész |
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28-1-18)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Móric témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pogány Móric, születési nevén Schau Móric[3] (Nagyenyed, 1878. augusztus 13. – Budapest, 1942. július 4.[4]) zsidó származású magyar építész, urbanista, egyetemi tanár; grafikusművész.
Életpályája
[szerkesztés]Schau Áron (1840–1924)[5] és Braun Borbála fia. 1895-ben Kolozsváron Pákey Lajos irodájában kezdte pályáját, majd 1908-tól Budapesten Tőry Emillel létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használt, Lajta Béla hatására.
Később önálló irodát nyitott; nála dolgozott a fiatal Kós Károly is egy ideig.
1926-ban Träume eines Baumeisters (Egy építőmester álmai) címen publikálta tollrajzait.
Felesége Szabó Margit volt.
Pogány Móric 1942-ben rákban hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[6]
Ismert saját épületei
[szerkesztés]
Elkészült épületek
[szerkesztés]- 1904: Lakóépület, Budapest, Ecsedi u. (Kőrössy Alberttel közösen)[6] – az épület elpusztult[7]
- 1910: Pénzügyi palota (Pénzügyigazgatóság), Sátoraljaújhely[8] jelentősen átalakítva
- 1915–1917: Központi Papnevelő Intézet Práter utcai kislakásos bérházcsoportja, 1083 Budapest, Práter u. 63.[9][6]
- 1916: koronázási esküemelvény a Mátyás-templom előtt, 1014 Budapest, Szentháromság tér 2.[10][7]
- 1935: Mezey-villa, 1025 Budapest, Áfonya u. 3.[6]
- 1937: Del Medico Panzió kialakítása, 1052 Budapest, Bécsi u. 8.[11]
- 1939: Lamotte-villa, Leányfalu[6]
- 1930-as évek: néhány egyéb ipari épület és villa, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül)
Részt vett 1934–1935-ben egy nyolcemeletes, szociális bérházcsoport (1081 Budapest, II. János Pál tér 13-15.) tervezésében (munkatársak: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály).[6]
Elkészült emlékművek
[szerkesztés]- 1907 (újabb tervek: 1912): Batthyány-örökmécses, 1054 Budapest, Hold u. – a tervpályázatot Pogány 1907-ben nyerte meg; az emlékmécsest csak 1926-ban állították fel.[12][7][7]
- 1907: zugligeti villatervek, Budapest (közelebbi megjelölés nélkül)[7]
- 1936–1937: Hősök kapuja, 6725 Szeged, Boldogasszony sugárút (Aba-Novák Vilmos freskóival)[13][6]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1900: fejedelmi sírbolt pályaterv – a Műcsarnok tárlatán állította ki[10]
- 1904: Székesfővárosi krematórium pályaterv, Budapest – a legjobbnak ítélt pályaterv[14]
- 1908: Gách István és Szamolovszky Ödön szobrászok műtermes villájának terve, Budapest, Pasarét[7]
- 1908: főúri kastély terve (közelebbi megjelölés nélkül)[7]
- 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest[15]
- 1912: Cseh-Magyar Iparbank Rt. székháza, 1051 Budapest, Nádor utca 6. (az épület végül Haász Gyula és Málnai Béla tervei alapján épült fel)[6]
- 1928–1929: dél-budai urbanisztikai elképzelések („Fiatalság Városa”, részei: laboratóriumok, kísérleti telepek, előadótermek, könyvtárak, és egy 14 emeletes, 58 méter magas, lépcsőzetesen kiképzett sokszögalaprajzú „Tudomány Tornya” nevű magas ház), Budapest, Lágymányos[6][12]
- 1930: Olimpiai Centrum, Budapest, Lágymányos[6]
- a Hágai békepalota terve – dicséretet kapott[9]
- lakóháztervek
Tervben maradt szobrok
[szerkesztés]- 1905: szabadságharc-emlékmű pályaterve, Budapest (2 terv: Kőrössy Albert építésszel és Tóth István szobrásszal, illetve Margó Ede és Pongrácz Szigfrid szobrászokkal, I. díj)[7][10]
- 1905: Kossuth-szobor pályaterve, Budapest (Kőrössy Albert építésszel és Tóth István szobrásszal)[10][7]
- ?: Vörösmarty-szobor pályaterve[10]
Egyéb tervek
[szerkesztés]- 1907: síremlék tervek (közelebbi megjelölés nélkül)[7]
- Ferdinánd (ma Lehel) tér, Budapest szabályozási terve[9]
Egyéb munkálatok
[szerkesztés]- 1919: Andrássy út ünnepi feldíszítése 1919. május 1-jén, Budapest, Andrássy út (Falus Elekkel)[7]
- 1930 után: Schachtner-ház átalakítása, 1122 Budapest, Városmajor utca 24.[16]
Egyes források[17] neki tulajdonítják a következő épületet is:
- 1902: Elemi iskola, ma: Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola, Budapest, Tanoda tér, 1043 – az épületen lévő emléktábla alapján azonban ezt nem ő, hanem Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond közösen tervezte[18]
Tőry Emillel közösen tervezett épületei
[szerkesztés]Elkészült épületek
[szerkesztés]- 1911: Lindmayer-villa, 1024 Budapest, Nyúl utca 3.[6][19]
- 1911: A torinói világkiállítás magyar pavilonja, Torinó (Tőry Emillel és Györgyi Dénessel)[12][10]
- 1911–1913: Újpesti Állami Főgimnázium (ma: Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium), 1043 Budapest, Tanoda tér 1.[6]
- 1912–1918: Az Adriai Biztosító Társulat székháza (később: Budapesti Rendőrkapitányság, ma: Hotel Méridien), 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 16-18.[12][10] – az székház tornya nem épült meg[20]
- 1924–1925: lakóépület, 1012 Budapest, Várfok utca 14.[21]
- 1929: Kultúrpalota (ma: Kossuth Lajos Művelődési Központ), 3980 Sátoraljaújhely, Táncsics tér 3. (az épület befejezését Tőry már nem élte meg)[6][22]
Elkészült egyéb építmények
[szerkesztés]- 1920-as évek: Glückstahl Gyula sírboltja, Kozma utcai izraelita temető, 1108 Budapest, Kozma utca 6.[6]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1912: Osztrák–Magyar Bank székházpályázata, Bécs – első díjat nyert[12][9]
- 1913: a Nemzeti Színház pályaterve, Budapest – első díjat nyert[12][10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 75364/1902. MNL-OL 30802. mikrofilm 1139. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 40. oldal 14. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1444/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Schau Áron halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2775/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/aki-nagyon-sok-epiteszeti-nyelven-tudott-pogany-moric
- ↑ a b c d e f g h i j k Gerle, i. m., 156. o.
- ↑ https://guideathand.com/hu/sight/penzugyi-palota
- ↑ a b c d Lendvai, i. m.
- ↑ a b c d e f g h Zsidó lexikon, i. h.
- ↑ Del Medico Imre: Életem: Egy mai polgár vallomása. Budapest: Fekete Sas Kiadó. 2006. 17. o.
- ↑ a b c d e f Magyar életrajzi lexikon, i. h.
- ↑ http://www.kitervezte.hu/tervezok/pogany-moric/
- ↑ Magyar pályázatok - A Magyar-Mérnök és Építész-Egylet 1903/4. évi építészeti nagypályázata, 1904. augusztus (2. évfolyam, 8. szám)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1910/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=21&layout=s
- ↑ http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/schachtner-haz-budapest
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=04&cim=tanoda-ter-4&cimtxt=%20Tanoda%20t%C3%A9r%204.
- ↑ https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szent_J%C3%A1nos_Apostol_Katolikus_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola11.jpg
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=02&cim=nyul-u-3&cimtxt=%20Ny%C3%BAl%20utca%203.
- ↑ https://24.hu/kultura/2015/09/15/ilyen-is-lehetett-volna-budapest-meg-nem-valosult-epulettervek-a-xx-szazadbol/
- ↑ https://budapest100.hu/house/varfok-utca-14/
- ↑ http://www.baz.hu/ertektar/obj.php?id=215
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
- Magyar pályázatok - A Magyar-Mérnök és Építész-Egylet 1903/4. évi építészeti nagypályázata, 1904. augusztus (2. évfolyam, 8. szám)
- Lendvay Károly: Modern építőművészeti törekvések. Tőry és Pogány In: Magyar Építőművészet 10. (1912) / 7-8. szám
- Gottdank Tibor: Aki nagyon sok építészeti nyelven tudott: Pogány Móric (mazsihisz.hu)
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931. [3]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- A sátoraljaújhelyi kultúrpalota In: Tér és Forma, 1929.
- Náday Pál: Pogány Móric In: Magyar Művészet, 1930.
