Petrovics Elek
| Petrovics Elek | |
 | |
| Született | 1873. augusztus 10. Deregnyő |
| Elhunyt | 1945. július 20. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | művészettörténész, művészeti író, műkritikus, muzeológus |
| Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-2-46) |
| A Szépművészeti Múzeum igazgatója | |
| Hivatali idő 1914 – 1935 | |
| Előd | Kammerer Ernő |
| Utód | Csánky Dénes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovics Elek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petrovics Elek (Deregnyő, 1873. augusztus 10. – Budapest, 1945. július 20.) művészettörténész, művészeti író, az MTA tagja. A Szépművészeti Múzeum igazgatója.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Jogtudományi tanulmányokat folytatott, mint jogász 1896-tól belügyminisztériumi tisztviselő lett. Majovszky Pál javaslatára 1914-ben őt nevezték ki a Szépművészeti Múzeum igazgatójának, majd 1921-től főigazgatójának. 1935-ig állt a múzeum élén. 1914-től szerkesztette a múzeum évkönyveit. A múzeum gyűjteményét biztos ízléssel, nagy értékű műtárgyakkal gyarapította. Elsősorban a 20. század művészetével foglalkozott. Majovszky Pállal együtt sokat tettek a 20. századi modern festészeti irányzatok, a nagybányai művésztelep képzőművészeinek, köztük Ferenczy Károly életművének elismertetéséért. Petrovics Elek széles látókörű, haladó szellemű művészettörténész és műkritikus volt.
1924-ben beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1941-ben rendes tagjai sorába.
A Kerepesi temetőben, a Kossuth mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra, 1974-ben exhumálták, s áthelyezték a 34-es parcellába, azóta ott nyugszik. Leszármazottai nem lévén, 2006-ban a Szépművészeti Múzeum állíttatott új síremléket számára.[2]
Művei (Válogatás)
[szerkesztés]- Ferenczy Károly, Budapest, Pantheon, 1922. (Művészeti Pantheon)
- Lechner Ödön. I-II. kötet. Írta Vámos Ferenc ; Petrovics Elek előszavával. Budapest, Amicus kiad., 1927. (Magyar Művészeti Könyvtár)
- Rippl Rónai József. Budapest, Athenaeum, 1930 körül
- Jegyzetek művészetünk történetéhez a XIX. század első felében, akadémiai székfoglaló. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1933.
- Mattyasovszky Zsolnay László (1885-1935), Budapest, Korvin Nyomda, 1936.
- Vaszary, 1867–1939. Írta: Alexius Petrovics és Kárpáti Aurél. Budapest, Athenaeum, 1941.
Társasági tagság
[szerkesztés]Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Petrovics Elek új síremlékének felavatása - 2006. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Farkas Zoltán: Petrovics Elek, Nyugat, 1935/8. sz.
