[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Perejaszlav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perejaszlav (Переяслав)
A Voznyeszenszkij-templom
A Voznyeszenszkij-templom
Perejaszlav címere
Perejaszlav címere		 Perejaszlav zászlaja
Perejaszlav zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKijevi terület
JárásPerejaszlav-Hmelnickiji járás
Rang
  • területi jelentőségű város
  • város Ukrajnában
  • település
Alapítás éve907
PolgármesterOlekszandr Skira
Irányítószám08400 — 08409
Körzethívószám+380-4567
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség27 088 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség875 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
Terület32 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 03′ 54″, k. h. 31° 26′ 42″50.065000°N 31.445000°EKoordináták: é. sz. 50° 03′ 54″, k. h. 31° 26′ 42″50.065000°N 31.445000°E
Perejaszlav weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perejaszlav témájú médiaállományokat.

Perejaszlav (ukránul Перея́слав) területi jogú város Ukrajna Kijevi területén. A Dnyeper bal oldali mellékfolyója, a Trubizs partján fekszik. Kelet-Európa egyik legrégibb városa, a Kijevi Rusz idején a Perejaszlavli fejedelemség központja volt. 1943-2019 között a Perejaszlav-Hmelnickij nevet viselte. Lakosainak száma 2019-ben 26 994 volt.

Története

[szerkesztés]

A Kijevi Rusz idején

[szerkesztés]
A Mihajlivszkij-kolostor

Perejaszlavl első említése 907-ből származik Oleg kijevi fejedelem és a bizánci császár közti szerződésből, bár lehetséges hogy ez a része későbbi betoldás. A város neve a legenda szerint "a dicsőség átvitelét" jelenti és onnan származik, hogy valamikor a besenyők rátámadtak Kijevre és az egyik besenyő bajnok kihívta párbajra az orosz vitézeket, de egyikük sem merte vállalni a küzdelmet. Szégyenkezett a fejedelem, mire a köznép soraiból lépett elő egy tímárlegény és hosszas küzdelemben legyőzte a bajnokot, annak dicsőségét pedig "átvitte" magára, innen kapta nevét a város.

Vlagyimir Szvjatoszlavics nagyfejedelem megerődítette a Kijevi Rusz déli határán fekvő települést, hogy védelmezze Kijevet a sztyeppei nomádok támadásaitól. A 10. század közepétől a Perejaszlavli fejedelemség központja lett, birtokosa többnyire a nagyfejedelem egyik fia, a 12. században a trónörökös volt. Állítólag egy ideig itt lakott a kijevi metropolita is, amíg fel nem épült Kijevben a Szent Szófia-székesegyház. Hogy megkülönböztessék a Moszkva-környéki Perejaszlav-Zalesszkijtől, időnként Perejaszlav Ruszkijnak vagy Perejaszlav Juzsnijnak (Rusz-béli, ill. Déli-Perejaszlavl) is nevezték.

1239-ben a mongolok elpusztították a várost. A tatár megszállás idején a Mankermani (Kijev türk neve) uluszhoz tartozott.

A kozák korszak

[szerkesztés]

A 14. század közepén az Arany Horda meggyengülésével a Litván Nagyfejedelemség foglalta el Ukrajnát és később perszonálunióra léptek Lengyelországgal. 1545-ben Szulejmán szultán panaszlevelet küldött I. Zsigmond lengyel királynak, mert a - többek között- perejaszlavli kozákok Ocsakov környékét fosztogatták. 1580-ban Báthory István engedélyezte, hogy Kosztyantin-Vaszil Osztrozkij herceg Perejaszlavlban erődöt építsen a környék és a betelepített lakosok védelme céljából.

Miután Bohdan Hmelnickij hetman fellázadt a lengyelek ellen, független tartományának Perejaszlavl lett a központja, az itteni kozákezred sokáig a legnépesebb volt (1649-ben 18 századból állt). 1654-ben Hmelnickij ide hívta össze a kozákok nagytanácsát és a moszkvai követ által képviselt Alekszej cárnak hűséget esküdött, cserébe a katonai védelemért.

Újkori története

[szerkesztés]
A város 1917-ben

A cár 1782-ben számolta fel a kozák katonai közigazgatást és Perejaszlavl előbb a Kijevi, majd a 19. század elején a Poltavai kormányzósághoz került. 1816-ban a városnak 6720, 1865-ben pedig 10 835 lakosa volt. A 19. században cukorgyár, szeszfőzde és malmok épületek. A lakosság kulturális szükségleteiről 14 templom, egy kolostor, papnevelde, fiú- és lánygimnázium és városi könyvtár gondoskodott.

A szovjethatalom beköszöntével és a második világháború harcaiban a város műemlékeinek jelentős része megsemmisült. A harmincas évek éhínségében a környék 26 878 lakosa pusztult el. A háború 8800 perejaszlavli életét követelte. A szovjet csapatok 1943. október 12-én foglalták vissza a várost a németektől és a Szovjetunió Népi Küldötteinek Tanácsa átnevezte Perejaszlav-Hmelnickijre. A független Ukrajna létrejötte után felmerült, hogy a település kapja vissza régi, történelmi nevét; erre 2019-ben került sor.

Látnivalók

[szerkesztés]
A perejaszlavi skanzen

A harmincezres kisvárosban 25 múzeum várja a látogatókat, köztük az ukrán népi építészet skanzene, de vannak népviseleti, űrhajózási, méhészeti és postamúzeumok is. Megtekinthető a 16. században épült Mihajlivszkij- és Vozneszenszkij-kolostor, az Uszpenszkij- valamint Borisz és Gleb temploma.

A városban született híres emberek

[szerkesztés]

Perejaszlavlban élt és dolgozott

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. július 1.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Переяслав-Хмельницький című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perejaszlav&oldid=24858207”