[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Oregon Route 140

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oregon Route 140
Úttípusút
Része ennekOregon állami országúthálózata
ÚtfenntartóOregon Department of Transportation
TulajdonosOregon Department of Transportation
Építkezés1917/1933/1987
Hossza
elkészült381,43 km
OrszágAmerikai Egyesült Államok
TartományokOregon
Az út elejeWhite City
Az út végeNevadai államhatár
Időzóna
A Wikimédia Commons tartalmaz Oregon Route 140 témájú médiaállományokat.

Az Oregon Route 140 (OR-140) Oregon leghosszabb országútja, amely kelet–nyugati irányban az Oregon Route 62 White Cityben található elágazása és a nevadai államhatár között halad.

Az út három szakaszból (Lake of the Woods Highway No. 270, South Klamath Falls Highway No. 424 és Warner Highway No. 431) áll, egyben a Klamath Falls–Lakeview Highway No. 20 része.

Leírás

[szerkesztés]

A nyomvonal White City déli határánál ágazik le a 62-es útról keleti irányban. Miután elhagyta a települést, két enyhébb északkeleti kanyarral Brownsboróba érkezik, majd délkeletre haladva a Felső-Klamath Nemzeti Tájvédelmi Körzet területén folytatódik. A szakasz a Lake of the Woods-i elágazás után egy éles délkeleti fordulóval Klamath Fallst megközelítve eléri az OR 66 elágazását, ahol kelet felé veszi az irányt, majd érinti a U.S. Route 97 csomópontját is.

Innen a pálya Southside Expressway néven gyorsforgalmi útként halad tovább, első, a Willamette-folyóig tartó szakaszán 2+1, később 2×1 sávon. A szakasz végén az OR 140 északra az Oregon Route 39-be torkollik, majd Altamont területén, a Klamath Közösségi Főiskola mellett fekvő deltaelágazásban válik le róla kelet felé; ezután Olene-ig délkeletre, majd északra és keletre halad.

Az útvonal egy északi kitérővel Beatty és Bly érintésével a Fremont Nemzeti Erdő területét is érinti, ahol a Drews-víztározó északi oldalán elhaladva újra keletre fordul, majd Lakeview-ba ér, ahol egy rövid északi szakaszon a U.S. Route 395-tel közös nyomon halad. Keletre kanyarodva az utolsó település Adel, mely után délkeleti irányban a nevadai határ következik; a túloldalon az út szintén a 140-es számot viseli.

Nyomvonal

[szerkesztés]
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
Útkereszteződés illetve útelágazás 0 Medford, Eagle Point
Folyóhíd 12 Kis-Tanúhegy-patak
Lakott terület kezdete 13 Brownsboro
Útkereszteződés illetve útelágazás 24 Lakecreek
Útkereszteződés illetve útelágazás 58 Lake of the Woods
Útkereszteződés illetve útelágazás 70 Rocky Point
Lakott terület kezdete 73 Odessa
Útkereszteződés illetve útelágazás 101 Klamath Falls
Útkereszteződés illetve útelágazás 111 Keno, Ashland
111 Weed, Bend
Völgyhíd 112
Folyóhíd 112 Klamath-folyó
Völgyhíd 113
3 (115) Washburn, Way
Útkereszteződés illetve útelágazás 116 Crater Lake–Klamath regionális repülőtér
117
Útkereszteződés illetve útelágazás 120 Merrill
Lakott terület kezdete 122 Altamont
Útkereszteződés illetve útelágazás 123 Klamath Falls
Lakott terület kezdete 129 Olene
Lakott terület kezdete 145 Dairy
Útkereszteződés illetve útelágazás 145 Bonanza
Útkereszteződés illetve útelágazás 150 Hildebrand, Yonna
Útkereszteződés illetve útelágazás 171 Sprague River
Lakott terület kezdete 179 Beatty
Lakott terület kezdete 200 Bly
Útkereszteződés illetve útelágazás 261 West Side
Útkereszteződés illetve útelágazás 269 New Pine Creek
Útkereszteződés illetve útelágazás 276 Valley Falls
Útkereszteződés illetve útelágazás 304 Plush
Lakott terület kezdete 321 Adel
381 Nevadai államhatár

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]