Olivier Panis
Olivier Panis | |
Olivier Panis 2009-ben | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1966. szeptember 2. (58 éves) Lyon, Franciaország |
Nemzetisége | francia |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1994 – 1999, 2001 – 2004 |
Csapata | Ligier, Prost, BAR, Toyota |
Nagydíjak száma | 158 (157 rajt) |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 1 |
Dobogós helyezések | 5 |
Első rajtkockák | 0 |
Leggyorsabb körök | 0 |
VB-pontok | 76 |
Első nagydíj | 1994-es brazil nagydíj |
Első győzelem | 1996-os monacói nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1996-os monacói nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 2004-es japán nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivier Panis témájú médiaállományokat. |
Olivier Panis (Lyon, 1966. szeptember 2. –) francia autóversenyző, az 1993-as nemzetközi Formula–3000-es sorozat bajnoka, valamint az 1996-os monacói nagydíj győztese.
Pályafutása
[szerkesztés]1989-ben megnyerte a francia Formula–Renault sorozatot. Ezt követően két évig Formula–3-as versenyeken indult. Leginkább a francia bajnokságban szerepelt, de részt vett a makaói, valamint a monacói nagydíjakon is ez idő alatt. 1990-ben negyedik lett a francia sorozatban, az 1991-es szezont pedig másodikként zárta. Olivier öt futamgyőzelmet szerzett az évben, és mindössze tizenhét ponttal maradt alul a bajnok Christophe Bouchut-val szemben.[1]
1992-ben és 1993-ban a nemzetközi Formula 3000-es széria futamain indult. Első évében kétszer állt dobogóra, ezt leszámítva viszont egyszer sem volt pontszerző; tizedik lett az összetettben. 1993-ban Franck Lagorce csapattársa volt a DAMS-istállónál. Az év során Pedro Lamy-val, és David Coulthardal küzdött a bajnoki címért. Olivier három futamon ért célba elsőként. Végül megnyerte a bajnoki címet, egy ponttal Lamy héttel Coulthard előtt.[2]
Formula–1
[szerkesztés]1994-ben, 27 évesen debütált a Formula–1-es világbajnokságon. Első évében a francia Ligier csapatánál versenyzett. A német nagydíjon másodikként ért célba Gerhard Berger mögött, ezentúl pedig még összesen két futamon ért be pontszerző helyen. A francia nagydíjat leszámítva a szezon összes futamát teljesítette; a portugál nagydíjon kilencedik volt, később azonban kizárták. A bajnokságban a tizenegyedik helyet szerezte meg.
A következő két évben maradt a Ligiernél. Az 1995-ös szezonban kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva, a futamok nagy részét az első tíz között zárta. Egy alkalommal újfent dobogóra állt. A szezonzáró ausztrál versenyen a tizenkettedik helyről rajtolva végül második lett Damon Hill mögött. Tizenhat pontjával nyolcadik volt a pontversenyben az év végén.
1996-ban, Monte Carloban megszerezte egyetlen futamgyőzelmét a sorozatban, ő volt az utolsó francia futamgyőztes 2020-ig, mert az Alpha Tauris Pierre Gasly megnyerte az olasz nagydíjat. Olivier csak a tizennegyedik helyről rajtolt a futamon, azonban a mezőny tagjai sorra hibáztak a nehéz körülmények miatt. Panis egy jól taktikázott kerékcsere után jutott nagy előnyhöz a többiekkel szemben. Az első helyen többször váltották egymást a pilóták. Michael Schumacher már az első körben kipördült a nedves pályán. Ezután sokáig Damon Hill vezette a versenyt, míg a 40. körben motorhiba miatt ki nem esett. Jean Alesi a hatvanadik körben esett ki az élről, és ekkor vette át Panis a vezető pozíciót. A célig megtartotta helyét, és megszerezte a győzelmet. A futam a egyébiránt a tervezett 78 kör helyett, csak 75 körös lett, mivel a verseny időtartama túllépte a két órás limitet.[3] Panis-nak nem volt más kiemelkedő eredménye a szezonban, kilencedik lett a végelszámolásnál.
A Ligier-istállóból Prost Grand Prix lett 1997-re, miután a négyszeres világbajnok Alain Prost felvásárolta a csapatot. Panis továbbra is maradt az alakulatnál. Már a brazil nagydíjon dobogóra állt, és ezt a teljesítményét megismételte a spanyol futamon is. A szezon hetedik versenyén, Kanadában egy baleset következtében eltörte a lábát,[4] és hét versenyt ki kellett hagynia. A szezon utolsó három versenyére tért vissza, ekkor azonban már csak egyszer tudott pontszerzőként végezni. A következő két évben is a Prost-istálló pilótája volt. Az 1998-as és az 1999-es szezonban nem ért el nagyobb sikereket. A 98-as idényben még csak pontot sem szerzett, 1999-ben pedig két hatodik pozíció volt a legjobb eredménye.
2000-ben a McLaren csapat tesztpilótája volt, majd 2001-re leszerződtette őt a BAR-Honda csapata a 2000-ben gyengén teljesítő Ricardo Zonta helyére. Panis több pontot is szerzett, teljesítménye azonban így is alulmaradt csapattársával, Jacques Villeneuve-vel szemben. 2002-ben sem volt sikeresebb, és 2003-ra újfent csapatot váltott. Két évet töltött a Toyota csapatánál, ám itt sem tudott jobb eredményeket elérni. Utolsó versenyén, a 2004-es japán nagydíjon 37 éves volt, amivel magasan ő volt a mezőny legidősebb pilótája.
2005-ben és 2006-ban, mint tesztpilóta a Toyotánál maradt.
Formula–1 után
[szerkesztés]2008 óta különböző túraautó-versenyeken, valamint megbízhatósági futamokon indul, ezentúl az Andros Trophée nevezetű sorozatban is részt vesz.
Az Oreca csapatával rendszeresen rajthoz áll a Le Mans-i 24 órás viadalokon. A 2009-es futamon két honfitársával, Nicolas Lapierre-el és Soheil Ayarival az ötödik helyen értek célba.
Rendszeres résztvevője a Le Mans-széria futamainak is, ezeken két győzelmet is jegyez; 2009-ben a silverstone-i 1000 kilométeres, 2010-ben pedig a d'Algarve-i 1000 kilométeres versenyt nyerte meg. Mind a két futamot Nicolas Lapierre váltótársaként teljesítette.
Eredményei
[szerkesztés]Teljes eredménysorozata a nemzetközi Formula–3000-es szériában
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | Modell | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1992 | Apomatox | Reynard/92D | Ford Cosworth | SIL 3 |
PAU Ki |
CAT 7 |
PER Ki |
HOC 20 |
NÜR Ki |
SPA Ki |
ALB Ki |
NOG Ki |
MAG 2 |
10. | 10 |
1993 | DAMS | Reynard/93D | Ford Cosworth | DON 3 |
SIL 6 |
PAU Ki |
PER Ki |
HOC 1 |
NÜR 1 |
SPA 1 |
MAG 10 |
NOG Ki |
1. | 32 |
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Le Mans-i 24 órás autóverseny
Év | Csapat | Autó | Csapattárs | Csapattárs | Helyezés | Kiesés oka |
---|---|---|---|---|---|---|
2008 | Team ORECA Matmut | Courage-ORECA LC70 | Marcel Fässler | Simon Pagenaud | Kiesett | Baleset |
2009 | Team ORECA Matmut | ORECA 01 | Nicolas Lapierre | Soheil Ayari | 5. | |
2010 | Team ORECA Matmut | Peugeot 908 HDi FAP | Nicolas Lapierre | Loïc Duval | Kiesett | Motorhiba |
2011 | Team ORECA Matmut | Peugeot 908 HDi FAP | Nicolas Lapierre | Loïc Duval | 5. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1991-es francia Formula–3-as bajnokság végeredménye. driverdb.com. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
- ↑ Az 1993-as nemzetközi Formula–3000-es bajnokság végeredménye. driverdb.com. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
- ↑ A versenyről a grandprix.com honlapon. grandprix.com. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
- ↑ A versenyről a grandprix.com honlapon. grandprix.com. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Olivier Panis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlapja (franciául)
- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
- Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
- Profilja a driverdatabase.com honlapon (angolul)