Oláhtordos
Oláhtordos (Turdaș, Thorendorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Háporton |
Rang | falu |
Községközpont | Háporton |
Irányítószám | 517338 |
Körzethívószám | +40 x58[1] |
SIRUTA-kód | 4749 |
Népesség | |
Népesség | 164 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 388 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 22″, k. h. 23° 55′ 06″46.306203°N 23.918409°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 22″, k. h. 23° 55′ 06″46.306203°N 23.918409°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhtordos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Oláhtordos (románul: Turdaș) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Háportonhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyenyedtől keletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Határában a 7–10. századból származó szláv temetőt tártak fel.[3]
Oláhtordost Tordas néven 1177-ben már említette oklevél v. Tordosi de Vyuar néven, mint Marosújvárhoz tartozó falut, mely Asszonynépe határosa volt(Gy 2: 188. Tordos).
1461-ben Mócsi Miske fia Balázs özvegye: Szentmiklósi Dorottyának Mócsiak hitbért fizettek néhai férje Thordas nevű birtokából
1507-ben Thardas birtokbeli részét Csombordi Tompa Péter cserében Csombord harmadáért Apanagyfalusi Sárkány Miklósnak adta.
További névváltozatai: 1361-ben p. Turdas, 1388-ban p. Tordas, 1461-ben Thordas, 1733-ban Tordas, 1750-ben Kis Torda, 1760−1762 között Olah-Thordos, 1808-ban Thordas vel Tordas h., Thorendorf g., Turdás val, 1861-ben Oláh Tordas, 1888-ban Oláh-Tordas (Turdásu), 1913-ban Oláhtordos.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 688 lakosából 21 magyar, 664 román volt. Ebből 645 görögkatolikus, 13 református, 19 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Erdély története 184. o.
Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerkesztő): Erdély története (három kötetben). Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán (szerkesztők). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X