Numa Denis Fustel de Coulanges
Numa Denis Fustel de Coulanges | |
Fotós portré a Strasbourgi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban. | |
Született | 1830. március 18.[1][2][3][4][5] Párizs[6] |
Elhunyt | 1889. szeptember 12. (59 évesen)[1][3][4][5][7] Massy[6] |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | igazgató (1880–1883, École normale supérieure) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Massy |
A Wikimédia Commons tartalmaz Numa Denis Fustel de Coulanges témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Numa Denis Fustel de Coulanges (Párizs, 1830. március 18. – Massy (Essonne), 1889. szeptember 12.) francia történész.
Élete
[szerkesztés]Az École normale supérieure végeztével eleinte Amiens-ben, azután pedig a párisi Lycée St.-Louis-ban tanított. 1861–71-ig a strassburgi egyetemen működött, 1875-ben az École normale-ba helyezték át, majd utóbb a Sorbonne-on tartott előadásokat. A Francia Társadalomtudományi Akadémia 1875-ben választotta meg tagjának. Fustel de Coulanges rendkívül alapos, igazán kiváló tudós volt, amellett pedig szeretetreméltó ember.
Művei
[szerkesztés]Művei közül, melyekben mélyreható szakértelem választékos előadással párosul, megemlítendők:
- Mémoire sur l'île de Chio (1857)
- Polybe ou la Grèce conquise par les Romains (1858)
- La cité antique (13. kiad. 1892, magyarra ford. Bartal Antal, Budapest 1883) c. főművében a vallás fontosságáról értekezik az ókori községre és államra
- Histoire des institutions politiques de l'ancienne France (4 rész, 1875-90, 2. kiad. 1877), amelyben a Merovingok és Karolingok korabeli Franciaországról lényegileg más eredményekre jut, mint a német Waitz. Ezt a két utóbbi művet a francia akadémia a nagy dijra méltatta.
- Recherches sur quelques problèmes d'histoire (1885)
- L'école normale (1884)
- Nouvelles recherches sur quelques problèmes d'histoire (1891)
- La Gaule romaine, l'invasion germanique et le royaume des Fances (4 kötet, 1888-91), amely munkát az akadémia a 10,000 franknyi Reynaud-dijjal jutalmazta
Műveit a külföldi tudós világ, ha nem is ellentmondás nélkül, de egészben véve nagyobb dicséretben részesítette, mint a francia kritika. Kritikai módszere sokban Salamon Ferenc tudósunk módszerére emlékeztet. Életrajzát tanítványa, Bourgeois irta meg (a Revue internat. de l'enseignemetn 1890. 1. számában).
Magyar nyelvű fordítások
[szerkesztés]- Az ókori község: tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről; ford. Bartal Antal; Akadémia, Bp., 1883 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata sorozat) – hasonmásban: utószó Hamza Gábor; ELTE Eötvös, Budapest, 2003
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ [LH//1046/23 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ http://www2.culture.gouv.fr/LH/LH077/PG/FRDAFAN83_OL1046023v001.htm, 2020. június 1.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]