[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Noʻkis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Noʻkis (Нөкис)
Nukusz
Nukusz
Noʻkis címere
Noʻkis címere
Közigazgatás
Jogállásfőváros
Alapítás éve1860
Irányítószám230100
Népesség
Teljes népesség319 583 fő (2020. jan. 1.)
– elővárosokkal312,100 (2017) fő
Népsűrűség1400 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület221 km²
– elővárosokkal222 km²
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 27′ 53″, k. h. 59° 36′ 08″42.464722°N 59.602222°EKoordináták: é. sz. 42° 27′ 53″, k. h. 59° 36′ 08″42.464722°N 59.602222°E
Noʻkis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Noʻkis témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Noʻkis vagy Nókis (IPA: [nœˈkis]; cirill írással: Нөкис; üzbég nyelven: Nukus / Нукус; kazak nyelven: Нүкіс / Núkis; orosz nyelven: Нукус / Nukusz) Üzbegisztán hatodik legnagyobb városa és az autonóm Karakalpaksztán Köztársaság fővárosa. Noʻkis népessége 2018. január 1-i adatok alapján mintegy 312 100 fő volt. Az Amu-darja folyó a város nyugati részén halad.

A város legismertebb nevezetessége Noʻkis Művészeti Múzeuma, mely Igor Vitaljevics Szavickij orosz avantgárd festő, régész és gyűjtő képeinek is otthont ad.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Noʻkis neve az üzbégek „Nukus” törzsének nevéből származik.

Története

[szerkesztés]

Noʻkis a 19. század végéig egy kis falu volt. A szovjet hatalom megalakulása idején Tortkul városa lett a Karakalpaksztán autonóm régió közigazgatási központja. A 20-as években azonban az Amu-darja árvize a folyó partjától 12 kilométerre fekvő Tortkult is elsöpörte, ekkor a Karakalpaksztán régió központját Noʻkisba helyezték át.

A város hivatalosan 1932-ben született. 1932-es kis településből fejlődött az 1950-es évekre modern szovjet nagyvárossá. Ma Karakalpaksztán gazdasági, közigazgatási, politikai és kulturális központja modern épületekkel, körutakkal, nyilvános kertekkel és parkokkal. A fő látványossága azonban a Karakalpaksztán Művészeti Múzeum, amelyet Szavickijről neveztek el. Az itt elhelyezett Szavickij kollekció ide vonzza a különböző művészeket, látogatókat. A Múzeum mellett Noʻkis és környéke is számos egyedi régészeti, történelmi és kulturális műemlékkel rendelkezik.

A város egy ősi kulturális réteggel rendelkezik, mely a régészeti kutatások szerint a Kr. e. 4. századból való. Sok évszázaddal ezelőtt az ősi város Shurcha állt a jelenlegi Noʻkis helyén. Ez az ősi város ma Noʻkis északnyugati részére esik. A történészek szerint az ősi város egy védekező erődítmény volt, amely az ősi Hvárezm határát védte és irányítása alatt tartotta az Amu-darja vízi útját. A közelmúltban itt végzett feltárások során napvilágra kerültek Shurcha város egykori falainak és tornyainak maradványai is.

Noʻkis mellett, Xojeli városában (azaz a zarándokok földén) áll egy Mizdahxan, Ádám síremléke (ahogy muszlimok nevezik, bár a tudósok úgy vélik, hogy az valójában Gayomarda temetkezési helye), az első emberé a zoroasztruánus mitológia szerint).

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Igor Vitaljevics Szavickij Művészeti Múzeum

Források

[szerkesztés]