Neporác

	Neporác (Neporadza)
	; Neporác zászlaja
	; Neporác zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1269
Polgármester	Marián Kopecký
Irányítószám	913 26
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	783 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Terület	14,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 18° 09′ 15″48.822222°N 18.154167°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 20″, k. h. 18° 09′ 15″48.822222°N 18.154167°E
	Neporác weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Neporác témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Neporácról szól. Hasonló címmel lásd még: Neporadza (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk Neporácról szól. Hasonló címmel lásd még: Kisneporác.

Neporác (szlovákul Neporadza) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Bosányneprőd és Rozsonyneprőd egyesítése.

Fekvése

Trencséntől 21 km-re délkeletre található.

Története

1269-ben említik először.

Vályi András szerint "NEPORÁCZ. Borsan Neporácz. Kis Neporácz. Három faluk Trentsén Várm. Borsán Neporácznak földes Ura Motesiczky Uraság, fekszik Alsó Moresiczhez nem meszsze, és annak filiája. Kis Neporácznak földes Ura G. Illésházi Uraság, fekszik Kis Hradnához közel, és annak filiája, Rósa Neporácznak pedig földes Ura Madocsányi uraság, fekszik amazokhoz nem meszsze, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök meg lehetősek, vagyonnyaik is középszerűek."^[2]

Fényes Elek szerint "Neporacz (Bossán), tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vmegyében, Gradna fiókja: 309 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen", "Neporacz (Rozson), tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vgyében: 200 kath., 4 zsidó lak. F. u. Motesiczky."^[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban Bosányneprőd 223 lakosából 197 szlovák, 14 német, 2 egyéb anyanyelvű és 10 csecsemő volt. Ebből 209 római katolikus és 14 zsidó vallású. Rozsonyneprőd 194 lakosából 164 szlovák, 17 német, 6 egyéb anyanyelvű és 7 csecsemő volt. Ebből 172 római katolikus, 17 zsidó és 5 evangélikus vallású.

1910-ben Bosányneprőd (Bošianska Neporadza) 396 lakosából 354 szlovák, 41 német és 1 magyar anyanyelvű, Rozsonyneprőd (Rožnová Neporadza) 313 lakosából 282 szlovák és 20 német anyanyelvű volt.

2001-ben 775 lakosából 773 szlovák volt.

2011-ben 783 lakosából 754 szlovák, 1-1 lengyel, morva és más, illetve 26 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1743-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]