[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Napállatkák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Napállatkák
Napállatkák
Napállatkák
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Törzs: Sarcodina
Osztály: Actinopoda
Rend: Napállatkák (Heliozoa)
Haeckel, 1866
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Napállatkák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Napállatkák témájú médiaállományokat.

A napállatkák (Heliozoa) korábban mikroszkopikus vízi egysejtű élőlények rendjének tekintett polifiletikus csoport.

Elterjedés

[szerkesztés]

Sós- és édesvizekben is egyaránt megtalálhatóak szerte a világon. Az édesvízi fajok nagymértékben a mocsaras és lápos vizek lakói, melyek sok rothadó anyagot tartalmaznak, ezért kedveznek a napállatkáknak. Lelőhelyüket főleg tavasszal a növényzetben dús kisebb méretű vizek képezik.

Leírás

[szerkesztés]

A napállatkák sejtjeit parányi lyukakat tartalmazó szilárd váz borítja, amelynek építőanyaga többnyire mész, állábaikat a héj kis résein nyújtják ki. A napállatkáknak 200 sejtmagjuk is lehet, viszont általában csak 1 mm nagyságúra nőnek meg életük során.

Szaporodás

[szerkesztés]

A napállatkák szaporodásmódja jó példája az egysejtűek bonyolult életfolyamatainak. A napállatkák ivaros szaporodása az úgynevezett plazmaosztódás. E folyamat kezdetén az anyasejt behúzza állábait, gömbölyűvé válik, majd burkot épít maga körül. Ebben az anyacisztában a sejtek többsége nem osztódik, és valamennyi keletkező leánysejtbe egyetlen mag jut a 200-ból. Az anyasejt a cisztán belül leánysejtekre osztódik, amelyek azután elsődleges cisztákat alkotnak, majd ezek sejtmagja is osztódik. Így másodlagos ciszták keletkeznek. Két egymást követő megosztódás után a másodlagos cisztákból ivarsejtek (gaméták) alakulnak, amelyek egymással egyesülve zigótává lesznek. Ezek szilárd tokot választanak el. A zigóták sejtmagja többszörösen osztódik, így a fejlődési folyamat végén a belőlük kibújó egyedeknek újból több, esetleg sok sejtmagjuk van. Mindezek a folyamatok az anyacisztán belül játszódnak le, az anyasejt kocsonyás burka csupán ebben az állapotban oldódik fel.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Uránia Állatvilág: Alsóbbrendű állatok (Gondolat Kiadó Hozzáférés: 2023-01-03)
  • Napállatkák (Kriska.web.elte.hu Hozzáférés:2023-01-03)
  • Napállatkák (Heliozoa) (Brehm: Az állatok világa Hozzáférés:2023-01-03)
  • Állati egysejtűek (Sulinet.hu Hozzáférés: 2023-01-03)