[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Murarátka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murarátka
Szent Orbán-kápolna
Szent Orbán-kápolna
Murarátka címere
Murarátka címere
Murarátka zászlaja
Murarátka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterGyergyák Zoltán (független)[1]
Irányítószám8868
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség229 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 16° 40′ 28″46.456560°N 16.674510°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 16° 40′ 28″46.456560°N 16.674510°E
Murarátka (Zala vármegye)
Murarátka
Murarátka
Pozíció Zala vármegye térképén
Murarátka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murarátka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Murarátka község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Letenye nyugati szomszédságában fekszik a Mura folyó partján, Magyarország és Horvátország határa mentén, nem messze a két ország és Szlovénia hármashatárától. Területén áthalad az M70-es autóút is, lakott területén a 7538-as út halad végig. A községet ma is sűrű erdők veszik körül a jellegzetes dombos zalai lankákon.

Története

[szerkesztés]

A település nevét először 1353-ban említik források Ratk, Rathk alakokban. 1403-ban az elnevezés a falu két részére utal: Alsowrathk és Felsewrathk. A név Fényes Elek munkáiban Rátk[3] és Ráth[4] formában fordul elő, a hivatalos helységnévtárakban 1863-tól Rátka, mai nevét pedig 1903-ban kapta a községnevek törzskönyvezése során. A közeli Mura folyóra utaló előtag a Zemplén vármegyei Rátkától való megkülönböztetést szolgálta.[5]

A falu a 14. század közepén több nemes (így Miklós bán, Rathky Gergely fia Gál) és a veszprémi püspökség tulajdona. 1403-ban a területet Zsigmond Szécsi Miklósnak adományozta. A 15. század végén ismét a Rathkyaké a vidék, majd a 16. század folyamán más birtokosai is voltak a településnek (Zichy, Nagy, Lengyeli és Szentlászlói család).

A török támadásaitól sokat szenvedett a falu, az 1570-es évektől puszta, és hosszú időre az is maradt. A török hódoltság alatt nem települt újra. 1691-ben hallunk újra a községről, ekkor Rathky Gáspár és Dániel elzálogosították báró gyöngyösi Nagy Ferenc vicekapitánynak. 1717-ben a helység a kanizsai javak részeként Szapáry Miklósé lett. Ebben az időben a település erdőjét említik, mely termő esztendőkben 30 sertés makkoltatását tudta biztosítani. 1733-ban ismét pusztának mondják a falut. A területet 1770-ben telepítették be. Összesen 37 fő élt itt, ők csupán némi jószágot tartottak és csekély kukoricát termeltek.

Az 1777-es információk szerint a lakosság az irtásokon termelt kukoricából kilencedet adott. Más terményük nem volt, de a szomszéd határbeli szőlőkön napszámhoz jutottak az emberek. Egy év múlva Rátka Szemenye filiája.

1802-ban a birtokos a településen Inkey Imre. A parasztok elsősorban még mindig állattenyésztéssel - birka- és szarvasmarhatartással - foglalkoztak. 1830-ban már 142 ember élt a faluban, nagy része magyar anyanyelvű. A következő években új jövedelemforrás jelent meg, mivel szőlőket telepítettek a hegyen. Országút melletti település lévén a fuvarozásból is lehetett némi bevételre szert tenni. A polgári korban is az Inkeyek tulajdonában maradt a település. Később Rüdt-Collenberg Veiprecht Hugó gróf kezére került, aki 1945-ig birtokosa is maradt a falunak.

Az első világháború előtt a csaknem nincstelen férfilakosság nagy része Ausztriába járt dolgozni, mások hat hónapos summás munkára szegődtek el. A trianoni békeszerződés folytán a damasi határból 50 holdat a községhez csatoltak, így határmenti faluvá vált.

A második világháború után 1945-ben megalakult a földosztó bizottság. A kevés felosztható föld feszültséget okozott, emiatt a község területén lévő erdők egy része is kiosztásra került.

1947 óta van autóbusz-összeköttetése a falunak. 1948-ban a község hatosztályos iskoláját államosították. Ma sem iskola, sem óvoda nincs a faluban.

1949-ben 164 házban 769 ember élt, s külterületi lakott helyként ehhez kapcsolódott a murarátkai szőlőhegy 90 háza 379 fővel. Azóta a népesség fokozatosan csökkent. Jelenleg a község lakossága 286 fő.

1953-ban kapott villanyt, 10 esztendővel később törpe vízművet a falu. 1959-ben Művelődési Házat adtak át. 1960-tól könyvtár is működik a településen. Orvosi rendelő 1960-tól áll a betegek rendelkezésére, napjainkban hetente egyszer rendel itt a háziorvos.

1960-ban a kiépített belterületi utak és utcák aránya 50% volt, mára szinte valamennyi út (98%) burkolt, portalanított. Vezetékes vízzel ellátott a község szinte minden háza. A szervezett hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás megoldott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szunyogh Jenő (független)[6]
  • 1994–1998: Szunyogh Jenő (független)[7]
  • 1998–2002: Kaiser Tiborné (független)[8]
  • 2002–2003: Kaiser Tiborné (független)[9]
  • 2004–2006: Pál Józsefné (független)[10]
  • 2006–2010: Pál Józsefné (független)[11]
  • 2010–2014: Pál Józsefné (független)[12]
  • 2014–2019: Pál Józsefné (független)[13]
  • 2019–2024: Gyergyák Zoltán (független)[14]
  • 2024– : Gyergyák Zoltán (független)[1]

A településen 2004. február 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
245
239
223
207
225
217
229
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,9%, cigány 17,6%, horvát 2,2%. A lakosok 77%-a római katolikusnak, 6,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 16,4% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,9% románnak, 0,-0,4% németnek, bolgárnak, ukránnak és szlovénnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% ortodox, 0,9% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Fényes Elek. Magyarországnak ... mostani állapotja .... Pest: Fényes Elek, 516. o. (1836) 
  4. Fényes Elek. Magyarország geographiai szótára. Pest: Fényes Elek, 281. o. (1851) 
  5. Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 319. o. (1999) 
  6. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  8. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  10. a b Murarátka települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. február 8. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  11. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  12. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  13. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  14. Murarátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  15. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  16. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  17. Murarátka Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]