[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Mocsári béka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mocsári béka
A nőstény
A nőstény
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Valódi békafélék (Ranidae)
Nem: Rana
Faj: R. arvalis
Tudományos név
Rana arvalis
Nilsson, 1842
Szinonimák
  • Rana terrestris
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári béka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári béka témájú médiaállományokat és Mocsári béka témájú kategóriát.

A mocsári béka (Rana arvalis) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Európa északi és középső részén és Ázsia nyugati területén a Bajkál-tóig honos. A lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele.

Alfaja

[szerkesztés]
  • Rana arvalis wolterstorffi (hosszúlábú mocsári béka) – Magyarországon előforduló alfaj

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 7 centiméter. Színezete a szürkésbarnától a sötét barnáig változhat, a hímek rendszerint világosabbak. A teste viszonylag zömök, a fej elhegyesedő orrban végződik, a szemek mögött sötét folt helyezkedik el. Hátoldalát sötét csíkok határolják, a háta közepén egy széles, világos szalag fut végig. Hátsó lábát előrehajtva a bokaízület éppen eléri az orrcsúcsot.[1]

Életmódja

[szerkesztés]

Zsákmány után a szürkületi és az éjszakai órákban jár. Férgeket, ízeltlábúakat, csigákat, gilisztákat fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

A szaporodási időszakban a hím gyönyörű azúrkék színűvé válik (a hazai békafajok közül egyedüliként).[1] A nőstény által lerakott kétezer megtermékenyített pete csomókban az aljzatra süllyed. A petékből 7-10 napra kikelő ebihalak mintegy 2 hónap alatt fejlődnek ki, kész példányokká.

„Nászruhás” hím a vízben
és egy fiatal példány a mocsárban
Pete csomók

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 2009. 39. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Források

[szerkesztés]