[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Miskolczy Ambrus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolczy Ambrus
SzületettMiskolczy Ambrus
1947. szeptember 29.[1]
Marosvásárhely, Románia
Elhunyt2023. október 5. (76 évesen)[2][3]
Nagykovácsi, Magyarország
Állampolgársága
Gyermekeikét gyermek
SzüleiMiskolczy Dezső
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
Tisztsége
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1967–1972, történettudomány, francia nyelv és irodalom)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
  • a történettudományok kandidátusa (1987, Magyar Tudományos Akadémia)
  • a történettudományok doktora (1997, Magyar Tudományos Akadémia)

SablonWikidataSegítség

Miskolczy Ambrus (Marosvásárhely, 1947. szeptember 29.Nagykovácsi, 2023. október 5.) Széchenyi-díjas romániai születésű magyar történész, a történettudományok doktora (1997), professor emeritus. Az MTA Magyar-Román Történész Vegyesbizottság alelnöke. A Közös dolgaink, az Encyclopaedia Transylvanica című könyvsorozat, az Europa Balcanica-Danubiana-Carpathica című évkönyv szerkesztője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romanisztikai Intézet oktatója.

Kutatási területe

[szerkesztés]

„A magyar-román-szász erdélyi együttélés története; a polgárosodás társadalom- és eszmetörténete. Kutatómunkája az erdélyi együttélés problémakörére összpontosul, ideértve a mítoszteremtés eszmetörténeti okait és mikéntjét.”[5]

Életpályája

[szerkesztés]

Gyermekéveit Erdélyben töltötte, elemi és középfokú tanulmányokat Romániában folytatott. Édesanyja halála (1964) után települt át apjával és anyjának rokonával Budapestre. Felsőfokú tanulmányokat 1967–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem-francia szakon folytatott. Érdeklődési körét, kutatási területeit nagy mértékben meghatározták az erdélyi nemzetiségi kisebbségi létben szerzett tapasztalatai. Magyarországi kutatóként még a Ceaușescu–diktatúra legkeményebb időszakaiban is sikerült kieszközölnie, hogy brassói, bukaresti levéltárakban kutasson. A háromnyelvűség (magyar, román, német) természetes volt számára.

Pályáját az ELTE BTK közép-európai és nemzetiségi kutatócsoportban kezdte (1972–1978). 1978–1983-ig az MTA Történelemtudományi Intézetének, majd 1983–1987-ig az MTA Közép- és Kelet-Európa Központ munkatársaként működött. 1987 óta az ELTE BTK Román Filológiai tanszékvezetője, 1987–1999 között docense, 1999 óta egyetemi tanára. A történettudományok kandidátusa 1987-től, doktora 1997-től. Az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – 19-20. századi kelet-európai történelem, ruszisztika Doktori Program egyik előadója.[6] Számos külföldi és hazai szakfolyóiratban adja közre tudományos közleményeit (Századok, Történelmi Szemle, Világtörténet, Levéltári Közlemények, Hadtörténelmi Közlemények, Klió, História, Aetas, Mozgó Világ, Holmi, Valóság stb.)

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Miskolczy Dezső orvos, neurológus és gróf Béldi Zsuzsanna voltak. 1971-ben házasságot kötött Makkai Évával. Két lányuk született; Barbara (1973) és Zsuzsanna (1976).

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Erdély története III. (Főszerk. Köpeczi Béla Szerk. Szász Zoltán Budapest, 1986.) Miskolczy Ambrus társszerző.
  • A brassói román levantei kereskedőpolgárság (1780–1860) (1987)
  • Egyház és forradalom (1991)
  • A fanariótáktól a Hohenzollernekig (Trócsányi Zsolttal, 1992)
  • Eszmék és téveszmék (esszék, 1994)
  • Lélek és titok a 'mioritikus tér' mítosza, avagy Lucian Blaga eszmevilágáról (1994)
  • A zsidóemancipáció Magyarországon 1849-ben (1999)
  • "A Führer olvas" (1999)
  • A legendák varázsa. Jules Michelet kelet-európai mítoszai és a magyar-román párbeszéd a 19. század derekán (2000)
  • Szellem és nemzet (2001)
  • Határjárás a román-magyar közös múltban (2004)
  • Románok a történeti Magyarországon (2005)
  • Horn Ede (2006)
  • A modern magyar demokratikus kultúra "eredeti jellegzetességeiről" 1790–1849 (2006)
  • A felvilágosodás és a liberalizmus között (2007)
  • Eposz és történelem. A Cigányiász avagy a cigánykép és az önkép megjelenítése a magyar és a román irodalomban (2007)
  • Mítoszok és ellenmítoszok között. Párbeszéd irodalommal és történelemmel (2008)
  • Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig I.-IV. (2009–2010)
  • A szarvasfiúk "rejtélye" (2010)
  • Modern mítoszok csapdáiban. Caragiale és Sebastian; Kriterion, Kolozsvár, 2011 (Gordiusz)
  • "Tiszta forrás" felé... Közelítések Bartók Béla és a Cantata profana világához; Gondolat, Bp., 2011
  • On the path to romanticism. The Gypsies of the enlightenment : the Ţiganiada (Gypsiada) or the reflection of the Gypsy image and self image in Hungarian and Romanian literature (Eposz és történelem); angolra ford. Kniezsa Veronika; Lucidus, Bp., 2012
  • Milyen nemzetet az emberiségnek? Kazinczytól Kossuthig, Széphalomtól Turinig; Gondolat, Bp., 2012
  • Miskolczy Ambrus–Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Erdély történeti demográfiájának forrásai a XVIII. század második felében; Tarsoly, Bp., 2013
  • A modernitás útjain és tévútjain; Lucidus, Bp., 2013 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • A pásztor bölcsessége. A bárányka útja Sovejától Párizsig és vissza: fejezetek 150 esztendő román eszmetörténetéből a romantikus nacionalizmustól napjainkig; Kriterion, Kolozsvár, 2013 (Gordiusz)
  • A szabadság ára. Archaizmus és modernizmus a magyar és román kulturális és politikai térben; ELTE Eötvös, Bp., 2013 (Europica varietas)
  • Cioran hosszú kamaszkora avagy Mi legyen a fasiszta múlttal? Történeti esszé; Gondolat, Bp., 2014
  • A múlt megszelídítése. Eszmetörténet és historiográfia határán; Gondolat, Bp., 2014
  • A Vasgárda, 1927–1937. Antiszemitizmus, mitológia, vallás; Gondolat, Bp., 2015
  • Inter scyllam et charybdim. Identitásképző stratégiák és a budapesti Román Filológiai Tanszék története. A Magyar-Román Történész Vegyesbizottság magyar és román szekciójának közös konferenciája; szerk. Miskolczy Ambrus, Hergyán Tibor, Nagy Levente; ELTE Eötvös, Bp., 2015 (Europica varietas)
  • A bolygó zsidó Bécsben. Gustave d'Eichthal, Metternich és a magyar kérdés 1836–1837-ben; Attraktor, Máriabesnyő, 2016 (Scripta Iudaica)
  • Felvilágosodás és babonaság. Erdélyi néphiedelem-gyűjtés 1789–90-ben; Baló Bálint et al. válaszai Michael von Brukenthal körkérdésére; előszó, szerk., jegyz. Miskolczy Ambrus; L'Harmattan–Könyvpont–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2016 (Fontes ethnologiae Hungaricae)
  • Filológia, nemzet, vallás. Simeon Magyar munkássága: ismeretlen fejezetek a román tankönyvirodalom történetéből; ELTE Eötvös, Bp., 2018 (Europica varietas)
  • A Vasgárda II., 1937–1964. Antiszemitizmus, mitológia, vallás; Gondolat, Bp., 2019
  • Román nemzetgyűlés Gyulafehérvárott. Mit jelent Erdély a román nemzettudatban, avagy miért lett román nemzeti ünnep december 1-je?; Magyar Szemle Alapítvány, Bp., 2019 (Magyar szemle füzetek)
  • Széchényi Ferenc a szabadkőművesség erénykultuszától a katolikus megújulásig; Universitas, Bp., 2019
  • "A sátán jegyében" avagy "A történelem terrorja". Románia, 1918–1945; Kalota Művészeti Alapítvány, Bp., 2019
  • A román középkor időszerű kérdései. Régi-új viták és közelítések; Magyarságkutató Intézet, Bp., 2021 (A Magyarságkutató Intézet kiadványai)
  • A Hunyadi-per előtörténete; Kriterion, Kolozsvár, 2021 (Gordiusz)
  • Dákok, vasgárdisták, kommunisták. Román historiográfiai tájakon; Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, Bp., 2022
  • A Hunyadi-per. A mítoszok valósága és a valóság mítoszai párbeszédben; Ráció, Bp., 2022

Társasági és szerkesztőségi tagságai

[szerkesztés]
  • A bukaresti Nicolae Jorga Történettudományi Intézet külső tagja
  • Az USA-ban működő Society for Romanian Studies tagja
  • A New International Journal of Romanian Studies szerkesztőségi tagja

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter. I–II. Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Miskolczy Ambrus szócikkét ld. II. köt. 1121. p.

További információk

[szerkesztés]