Messier 4
| Messier 4 (M4) gömbhalmaz | |
 | |
| Megfigyelési adatok | |
| Osztály | IX |
| Csillagkép | Scorpius |
| Rektaszcenzió | 16h 23m 35,4s[1] |
| Deklináció | -26° 31′ 32″ [1] |
| Távolság | 7200 fé, 2,2 k pc |
| Látszó méret (V) | 36′.0 |
| Látszólagos magnitúdó (V) | 7,12[2] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Sugár | 35 fényév |
| Becsült kor | 13 mrd év |
| Más elnevezések | NGC 6121 |
A Messier 4 (más néven M4 vagy NGC 6121) egy gömbhalmaz a Skorpió csillagképben.
Felfedezése
[szerkesztés]Az M4 gömbhalmazt Philippe Loys de Chéseaux svájci csillagász fedezte fel 1764-ben. Charles Messier 1764. május 8-án katalogizálta, és ez volt az első és egyetlen gömbhalmaz, amelyet ő maga sikeresen csillagokra tudott bontani.
Tudományos adatok
[szerkesztés]Az M4 Földtől mért távolsága mindössze 7200 fényév, így 2007-ig, az FSR 1767 felfedezéséig ezt az objektumot tartották a hozzánk legközelebb eső gömbhalmaznak. A Messier 4 gömbhalmazban lévő PSR B1620-26c pulzár körül kering egy bolygó, a rendszer tagja emellett egy fehér törpe is. A legöregebb ismert bolygó, korát 13 milliárd (földi) évre teszik.
Megfigyelési lehetőség
[szerkesztés]Az M4 könnyen megtalálható a fényes Antares csillagtól 1m 3s távolságra nyugatra. Megfelelő körülmények között szabad szemmel is észlelhető.[3] Magyarországról január és augusztus között figyelhető meg. Megpillantását nehezíti az alacsony horizont feletti magassága. Nagyon laza gömbhalmaz. A Messier-maraton során az M9 után és az M80 gömbhalmazok előtt érdemes felkeresni.[4]
Csillagfejlődési rejtély
[szerkesztés]Egy 2016-os tanulmányban kutatók nemzetközi csoportja meghatározta több csillag fényének elemzésével a csillagok kémiai összetételét, és azt a meglepő felfedezést tették, hogy a csillagok fele „kihagyja” a vörös óriás fázist, és ehelyett rögtön fehér törpévé válik. Az eddigi tudományos modellek szerint a csillagok a fejlődésük során felfúvódnak, vörös óriássá válnak, majd több millió év múlva összeroskadnak és fehér törpe lesz belőlük. Ezzel az elmélettel nem magyarázható, de megfigyelt „korai halál” csak a nátriumban gazdag, oxigénben szegény csillagok esetén fordul elő.[5]
A megfigyeléseket a HERMES nevű (high efficiency and resolution multi-element spectrograph) spektrográffal végezték az Anglo Australian Telescope (AAT)-hoz csatlakoztatva.[6]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
- ↑ SIMBAD Astronomical Database. Results for NGC 6126. (Hozzáférés: 2008. március 4.)
- ↑ ftp://ftp.lowell.edu/pub/bas/deepsky/nakedeye.dso[halott link] Szabad szemmel látható Messier-objektumok listája
- ↑ Vízi Péter - Csillagatlasz kistávcsövekhez harmadik, bővített kiadás. Geobook Hungary, Szentendre, 2018. pp. 65. ISBN 978-615-5015-46-5
- ↑ A tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóirat 2016-05-18-i számában jelent meg.
- ↑ Stellar mystery deepens: Large group of stars found dying prematurely, 2016-05-18
További információk
[szerkesztés]- M4 információk (angol)
- NGC/IC projekt weboldala
- Az M4 a Google Sky-on
- Messier 4: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
- Mallas, John H. – Kreimer, Evered. A Messier-album. Gondolat Kiadó (1985). ISBN 963-281-572-6
