Matilda Joslyn Gage
| Matilda Joslyn Gage | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1826. március 24. Cicero, Amerikai Egyesült Államok |
| Elhunyt | 1898. március 18. (71 évesen) Chicago, Amerikai Egyesült Államok |
| Sírhely | Fayetteville |
| Szülei | Hezekiah Joslyn |
| Gyermekei | Maud Gage Baum |
| Kitüntetései | National Women's Hall of Fame (1995) |
 | |
| Matilda Joslyn Gage aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Matilda Joslyn Gage témájú médiaállományokat. | |
Matilda Joslyn Gage (Cicero, New York, 1826. március 24. – Chicago, Illinois, 1898. március 18.) női szavazójogért küzdő aktivista, amerikai őslakos jogokért küzdő aktivista, abolicionista, szabadgondolkodó és termékeny író volt, aki „gyűlölte az elnyomást”.[1]
Pályafutását előadóként kezdte egy nőjogi rendezvényen Syracuse-ban, New York-ban, 1852-ben. Az eseményen ő volt a legfiatalabb előadó, amit követően a nők szavazáshoz való jogának elérését tűzte ki élete céljául.
Élete
[szerkesztés]1845. január 6-án, 18 évesen, összeházasodott a kereskedő Henry H. Gage-dzsel. Állandó lakóhelyük a New York állambeli Fayettville lett.[2] Itt élt életének legnagyobb részében. Férjével együtt öt gyermekük volt: Charles Henry (aki csecsemőkorban halt meg), Helen Leslie, Thomas Clarkson, Julia Louise és Maud.
Gage Chicagóban halt meg 1898-ban, veje, L. Frank Baum otthonában. Ugyan elhamvasztották, a Fayetteville-i temetőben sírkő emlékezik meg róla, melyre a következő idézetet vésték: Létezik egy szó, amely édesebb, mint az anya, az otthon vagy a menny. Ez szó a szabadság.[3]
Matilda-effektus és hatása
[szerkesztés]A tudományos történész, Margaret W. Rossiter 1993-ban Matilda Gage után nevezte el a Matilda-effektust, hogy azonosítsa azt a társadalmi jelenséget, amikor a női tudósok indokolatlanul kevesebb elismerést kapnak a tudományos munkájukért, mint amit valójában érdemelnek. A Matilda-effektus a Matthew-effektus szükségszerű következménye, amelyet Robert K. Merton szociológus fogalmazott meg.[4] Gage pályafutásáról könyvet írt Charlotte M. Shapiro és Sally Roesch Wagner is.[5][6][7]
Válogatott publikációi
[szerkesztés]- "Is Woman Her Own?", The Revolution, 1868. április 9., szerk. Elizabeth Cady Stanton, Parker Pillsbury. 215–216. o.
- "Prospectus", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 1. o.
- "Indian Citizenship", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1878 május, 2. o.
- "All The Rights I Want", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1879 január, 2. o.
- "A Sermon Against Woman", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 szeptember, 2. o.
- "God in the Constitution", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október. 2. o.[8]
- "What the government exacts", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 2. o.[8]
- "Working women", The National Citizen and Ballot Box, szerk. Matilda E. J. Gage. 1881 október, 3. o.[8]
- Woman As Inventor, 1870, Fayetteville, NY: F.A. Darling
- History of Woman Suffrage, 1881, Cady Stanton, E., Anthony, S.B., Gage, M. E. J., Harper, I.H. (újrakiadás: 1985, Salem NH: Ayer Company)
- The Aberdeen Saturday Pioneer, 1891 március 14 és 21, szerkesztő és vezércikkek írója
- Woman, Church and State, 1893 (újrakiadás: 1980, Watertowne MA: Persephone Press)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Report of the International Council of Women: Assembled by the National Woman Suffrage Association, Washington, D.C., U.S. of America, March 25 to April 1, 1888. R. H. Darby, printer, 1888
- ↑ White 1921, 244. o.
- ↑ [1]
- ↑ (1993. november 5.) „The Matthew Matilda Effect in Science”. Social Studies of Science 23 (2), 325–341. o. DOI:10.1177/030631293023002004. ISSN 0306-3127. JSTOR 285482.
- ↑ Matilda Joslyn Gage: She Who Holds the Sky - Matilda Joslyn Gage Foundation. www.matildajoslyngage.org . Breakthrough Design Group, 1998 [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
- ↑ Wagner 2003, 1. o.
- ↑ Shapiro 2013, 1. o.
- ↑ a b c Brammer 2000, 126. o.
Források
[szerkesztés]- Brammer, Leila R.. Excluded from Suffrage History: Matilda Joslyn Gage, Nineteenth-century American Feminist. Greenwood Press (2000. január 1.). ISBN 978-0-313-30467-5
- Clark, Elizabeth B..szerk.: John Frederick Wilson: Women and Religion in America, 1870–1920, Church and State in America: The Colonial and early national periods, Church and State in America: A Bibliographic Guide. ABC-CLIO, 394. o. (1986). ISBN 9780313252365
- Gordon, Linda. Woman's body, woman's right: birth control in America. Penguin Books (1990). ISBN 978-0-14-013127-7
- Hamlin, Kimberly A.. From Eve to Evolution: Darwin, Science, and Women's Rights in Gilded Age America. University of Chicago Press, 49. o. (2014. május 8.). ISBN 9780226134758
- Harrison, Victoria S.. Religion and Modern Thought. Hymns Ancient and Modern, 278–9. o. (2007). ISBN 9780334041269
- Patrick, Lucia. Religion and revolution in the thought of Matilda Joslyn Gage (1826–1898). Florida State University (1996)
- From Suffrage to the Senate: An Encyclopedia of American Women in Politics, Volume 1: A-M. Santa Barbara, CA: ABC-CLIO, 287. o. (1999. november 5.). ISBN 0874369606
- Shapiro, Charlotte M.. Searching for Matilda: Portrait of a Forgotten Feminist. Charlotte M. Shapiro (2013. március 2.). ISBN 978-0-615-77232-5
- Snodgrass, Mary Ellen. The Civil War Era and Reconstruction: An Encyclopedia of Social, Political, Cultural and Economic History. Routledge (2015. március 26.). ISBN 978-1-317-45791-6
- Wagner, Sally Roesch. The Wonderful Mother of Oz. Matilda Joslyn Gage Foundation (2003)
További információk
[szerkesztés]- A Matilda Joslyn Gage Alapítvány
- Matilda Joslyn Gage akarata
- Matilda Joslyn Gage papírok, 1840-1974. Schlesinger Könyvtár , Radcliffe Intézet, Harvard Egyetem.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Matilda Joslyn Gage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
