Magyarországi Unitárius Egyház
Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete | |
A Magyar Unitárius Egyház címere | |
Vallás | kereszténység |
Felekezet | unitárius |
Eredet | Reformáció (Magyar Unitárius Egyház) |
Lelkészi vezető | Kriza János |
Tisztsége | püspöki helynök, egyházi elnök |
Nemlelkészi vezető | Elekes Botond |
Tisztsége | főgondnok |
Tagság | 6 541[1] (15 000[2])[forrás?] |
Alapítva | 1968 (1568) |
Alapító | Dávid Ferenc |
Ország | Magyarország |
Székhely | 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 4. |
Technikai szám | 0200 |
A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete weboldala |
A Magyarországi Unitárius Egyház egy bejegyzett vallási közösség.[3] A Magyar Unitárius Egyház 2010-es döntéssel, 2012-ben jött létre, amikor az Erdélyi Unitárius Egyház egyesült a Magyarországi Unitárius Egyházzal, Kolozsvár központtal.[4] A romániai központú egyház Magyarországi Egyházkerülete a keresztény unitárius vallás hivatalos magyarországi képviselője.
Az egyházkerület címere a három dombon álló galamb, körülötte farkába harapó kígyó.
Története
[szerkesztés]Az unitárius egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.
A trianoni békeszerződés (1920) után az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör Románia része lett. A kilencedik székhelye Budapest volt, melynek státusza sokáig átmeneti maradt. A Trianon utáni Magyarország területén maradt hívek ugyanis egészen 1968-ig továbbra is az erdélyi központú egyházi szervezethez tartoztak, s annak keretén belül egy püspöki helynök intézte a magyarországi ügyeket. Ekkor, a tordai országgyűlés négyszázadik évfordulóján megalakult az önálló magyarországi unitárius egyház. Ennek utolsó püspöke, Rázmány Csaba halála után megindultak az egyeztetések a két unitárius egyházrész szervezeti újraegyesítéséről, aminek eredményeként 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa elfogadta az egység helyreállításáról szóló egyezményt.[5] Az egyházegyesítés jogilag az egységes Alaptörvény elfogadásával vált befejezetté.
A 2012. június 28-án Kolozsvárott elfogadott határozat értelmében a Magyarországi Unitárius Egyház és az Erdélyi Unitárius Egyház egyesülésével létrejött a Magyar Unitárius Egyház.[6]
Elterjedése
[szerkesztés]Az egyházhoz 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 15 000 hívő tartozik.[forrás?] Az egyházközségek egyetlen egyházkerületet alkotnak.
Egyházközségek
[szerkesztés]- Unitárius székház és templom, Budapest
- Bartók Béla Unitárius Egyházközség Misszióház, Budapest
- Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség, Budapest
- Debrecen
- Dunántúl - Dél-dunántúli Szórványegyházközség
- Duna-Tisza - Duna-tiszaközi Szórványegyházközség
- Füzesgyarmat
- Győr - Észak-dunántúli Szórványegyházközség
- Hódmezővásárhely
- Unitárius templom (Kocsord) - Kocsordi Egyházközség
- Miskolc - Észak-magyarországi Egyházközség
Vezetőség
[szerkesztés]A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének vezetése a zsinat-presbiteri elv alapján az egyházköri közgyűlés hatásköre. Ennek elnöke a mindenkori püspöki vikárius (helynök) és az egyházkerületi főgondnok.
Püspökök
[szerkesztés]- Az erdélyi unitárius püspököket lásd itt: Erdélyi unitárius püspökök listája
Vezetők | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1918 után Erdélyt Romániához csatolták. Lényegében csak 1945 után alakult ki önálló egyházi vezetés Magyarországon, választottak vezetőket:
Főgondnokok[szerkesztés]
Trianon után Erdélyt Romániához csatolták. 1945 után kialakult az önálló egyházi vezetés Magyarországon. Így Magyarországon azóta főgondnokot is választottak:
Főjegyzők[szerkesztés]
|
Idézet
[szerkesztés]"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." – Bartók Béla
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2001-es népszámlálási adat
- ↑ a felekezet saját becslése
- ↑ Vámhivatal, Nemzeti Adó-és: Technikai számmal rendelkezők (magyar nyelven). Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2023. október 1.)
- ↑ A Magyarországi Unitárius Egyház Elnökségének közleménye. os.mti.hu. MTI (2010. november 22.)
- ↑ A Magyarországi Unitárius Egyház Elnökségének közleménye. [2012. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 20.)
További információk
[szerkesztés]- Magyarországi unitárius portál
- Székely Mózes fejedelemről
- Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon; METEM, Budapest, 1999 (METEM-könyvek)
- Egy az Isten. Magyarországi Unitárius Egyház; szerk. Rázmány Csaba; Heltai Gáspár Kft., Budapest, 2005
- A Magyarországi Unitárius Egyház Levéltára. Fondjegyzék. Repertórium; összeáll. Szigetvári Gyuláné; Magyarországi Unitárius Egyház, Budapest, 2008
- Négyszáznegyven év. 1568–2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján; szerk. Szabó Árpád; Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2008
- Kovács Sándor: Unitárius egyháztörténet; Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2009
- Kovács Sándor: Angolszász-magyar unitárius érintkezések a 19. században; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011 (Erdélyi tudományos füzetek)