Magnetit
| Magnetit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | vas(II)-vas(III)-oxid |
| Képlet | Fe2+Fe23+O4 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Alosztály | 2:3 és 3:5 típusú fém-oxidok |
| Csoport | Spinellcsoport |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | oktaéderes, rombdodekaéderes kristályok vagy vaskos tömegek |
| Szín | vasfekete |
| Porszín | fekete |
| Fény | félig fémes |
| Átlátszóság | opak |
| Keménység | 5 – 6 (a Mohs-féle keménységi skálán) |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
| Oldhatóság | még erős savakban is rendkívül nehezen oldódik |
| Sűrűség | 4,9-5,4 g/cm³ |
| Különleges tulajdonság | aktív mágneses |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magnetit témájú médiaállományokat. | |
A magnetit az oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A legfontosabb vasércásvány. Nevét az ókori Thesszália egyik városáról, Magnésziáról (Μαγνησία) kapta.[1] A Magyarhoni Földtani Társulat a 2022-es év ásványának jelölte a gipsz és a kaolinit mellett, és a címet is elnyerte.[2]
Keletkezése
[szerkesztés]Likvidmagmás érctelep alkotó, bázikus-magmás járulékos kőzetalkotó, szkarnosodásban, hidrotermális és metamorfózis útján másodlagosan is keletkezik. Oxidáció hatására maghemitté alakul. A magas titántartalmú változatát titanomagnetit néven különböztetik meg. Nagyon sok magmás képződésű kőzetben kőzetalkotó ásványként megtalálható. A legjobb minőségű és legfontosabb vasérc.
Előfordulása
[szerkesztés]
A legtöbb magmás kőzetben előfordul járulékos elegyrészként, ilmenittel, apatittal és szilikátokkal gyakori. Hatalmas telepszerű előfordulása található Svédországban a sarkkörön túl Kirunában, több százmillió tonna ércvagyonnal. Oroszországban, Magnyitogorszk térségében 500 km² területen 300 000 millió tonna ércvagyont jeleztek, melyet mágneses anomália útján fedeztek fel. Nagy előfordulások vannak az Egyesült Államokban Utahban, Dél-Afrikában, Bolíviában és Ausztráliában.
Magyarországon apró kristályokként Badacsonyban, Celldömölkön, Felsőcsatáron, Recsken, Rudabányán, Perkupán, a Velencei-hegységben található meg. Hazánkban bányászatra alkalmas előfordulás nincs. A Szarvaskő közelében a diabázhoz kötődően van nagyobb előfordulás, de az ott lévő kőzetekben kísérleti jellegű bányászatot elsősorban a titánvasérc miatt folytattak, Az ott lévő wehrlitben 21% vas-oxidot és 15% titán-oxidot mutattak ki.
- augit, amfiból, ilmenit. olivin, a gránátcsoport egyes ásványai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 94. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ év ásványa. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- http://webmineral.com
