Mészverem
Mészverem (Kalkgruben) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Veperd településrésze |
Járás | Veperd |
Alapítás éve | 1301 |
Polgármester | Paul Piniel (SPÖ) |
Irányítószám | 7331 |
Körzethívószám | 02618 |
Forgalmi rendszám | OP |
Népesség | |
Teljes népesség | 357 fő |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 369 m |
Terület | 5,81 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 37′ 17″, k. h. 16° 23′ 46″47.621500°N 16.396100°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 17″, k. h. 16° 23′ 46″47.621500°N 16.396100°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mészverem (németül: Kalkgruben) Veperd község része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 15 km-re északnyugatra, Kaboldtól 3 km-re északra a Soproni-hegység délnyugati lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első közvetett említése 1220-ban II. András király adománylevelében történt, melyben "alia villa comitis Petri" (Péter gróf másik faluját) Botus fia Pósa grófnak adja. A település első névszerinti említése csak majdnem egy évszázaddal később 1301-ben történt "Poss. Colgruob" alakban.[1]
Mészvermet a környék településeihez hasonlóan 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította a török. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.
Vályi András szerint "KALCHGRÚBEN. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sopronhoz 2 4/8 mértföldnyire, egy völgyben, Kaboldnak filiája, határja sovány, szőllö hegye nints, réttye kevés, erdeje meszsze van, vagyonnyai meglehetősek."[2]
Fényes Elek szerint "Kalchgruben, német falu Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 3 mfd., dombon, 51 kathol., 140 evang. lak. Urbéri szántóföld van 338 h., rét 57 hold. Patakja van. Földje rosz. Birja h. Eszterházy Pál."[3]
1910-ben , 303 lakosából 302 német volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1971-ben a szomszédos Veperdhez csatolták. Temetőkápolnáját 1977-ben, tűzoltó szerházát 1996-ban építették. A 2001-es népszámlálás szerint 357 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Temetőkápolnája 1977-ben épített modern épület különálló harangtoronnyal.
- A világháborús hősi emlékművet 1956-ban emelték.
- Horgásztava a horgászsport kedvelőinek paradicsoma.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.