Mérey család

Mérey család (Kapos-mérei), egyike a legrégibb törzsökös magyar családoknak, mely eredetét Somogy vármegyéből, a Kapos vize mellett fekvő Mére, vagy Mérő helységről vette és innen írta előnevét is.

Története

Mérő helységet a család ősei közül, valószínű, hogy a még 1280-ban is élt Mérey János még 1246-ban, IV. Béla királytól nyerte adományként. Tőle származott le aztán a Mérey család. János utódai aztán elszaporodva, már korán megkülönböztető jelzőket, Fecskei, Karáni nevet vettek fel. János fiai közül Gábor (Gabrianus) fia Karáni István fia Péter, a máig élő nemzetség őse.

1343-ban Pál országbíró Mérey Bálintnak adományozta Papsára és Szomajom nevű helységeket is, és e helységekbe 1393-ban beiktatást nyert Mérey János is.

1475-ben élt ugyancsak a családból János, kinek Mátyás király a somogy megyei Mérő, Tholka, Ruma, Sulya helységekre új királyi adományt adott.[1] E János felesége Hanyi Margit volt, kitől három fia: Gáspár, Mihály és János született. János felesége Hanyi Margit; Hanyi György leánya volt, ki leányágon származását az Árpád-házi királyokig vihette föl mivel Mois (Mojus) nádor neje Szabina IV. Béla király leánya volt.

Fiai közül:

• Mihály - ő vitte a legmagasabbra, Thurzó Elek királyi helytartó udvarában jártasságot szerezve a hivatalos pályán királyi tanácsos, majd 1544-ben királyi személynök lett, majd 1562-ben nádori helytartóvá nevezték ki. Közben 1543-ban Somogy megyei birtokaira is új adományt nyert és 1546-ban elnyerte Trencsén megyében Eberhard várát is. Részt vett a "Quadripartitum" szerkesztésében is. Egyik fia Imre szintén a királyi tábla bírája lett. Meghalt 1572-ben.

• Gáspár - ágából származik a Dunapentelén 1779 szeptember 18-án született Sándor, ki fiatal korában író, majd a magyar színészetben is érdemeket szerzett és utóbb mint királyi személynök, Somogy vármegye helytartó tanácsának alelnöke, császári-királyi kamarás volt 1822-től 1848-ig. Meghalt Pozsonyban, 1848 október 9-én. Márom nejétől maradt gyermekei: Károly (született 1816-ban), Sándor és László voltak.

• János - Somogy vármegyében viselt főbb hivatalt.

A család címere

A család címerét 1474-ben nyerte Mátyás királytól:

• A címer leírása: kék pajzsban szarvaival felfelé nyúló arany félholdon álló, hatágú arany csillagon balra fordult, keblét tépő, fején arany lángnyelves, zöld pelikán.

• Sisakdísz: a pajzsbeli pelikán.

• Takaró: mindkét oldalon kék-arany.

Források

• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VII. kötet [Láb - Múlyady]. Pest: Ráth Mór. 1860.  
• Borovszky Samu: Somogy vármegye