[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Laszkarisz Mária magyar királyné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk IV. Béla magyar király feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Mária magyar királyné (egyértelműsítő lap).
Laszkarisz Mária
Laszkarina Mária
Nikaiai Mária
Bizánci Mária
Magyarország királynéja
Laszkarisz Mária
Uralkodási ideje
1235. szeptember 21. – 1270. május 3.
ElődjeEstei Beatrix
UtódjaKun Erzsébet
Horvátország királynéja
Marija Laskaris
Uralkodási ideje
1235. szeptember 21. – 1270. május 3.
ElődjeEstei Beatrix
UtódjaKun Erzsébet
Életrajzi adatok
UralkodóházLaszkarisz-ház
Született1206 körül
Nikaia (ma İznik)
Elhunyt1270. június 24./július 16. (64 évesen)
Buda
Nyughelyeaz esztergomi ferencesek temploma
ÉdesapjaI. Theodórosz nikaiai (bizánci) császár (1171/73/74–1221/22)
ÉdesanyjaAngelosz Anna bizánci császári hercegnő (1175/80–1212)
Testvére(i)
HázastársaIV. Béla magyar és horvát király (1206–1270)
Gyermekei1. Kinga (1224–1292)
2. Margit (idősebb) (–1242)
3. Anna (1226/27–1285 körül)
4. Katalin (1229 körül–1242)
5. Erzsébet (1236–1271)
6. Konstancia (1237–1276)
7. Jolán (1235/39–1298)
8. István (1239–1272)
9. Margit (fiatalabb) (1242–1270)
10. Béla (1250–1269)
A Wikimédia Commons tartalmaz Laszkarisz Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.), görögül: Μαρία Λασκαρίνα, horvátul: Marija Laskaris, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója. Rendszeresen részt vett a hadjáratokban és tehetséges katonai vezető volt. 1257-ben vezette a magyar sereget Spalato ellen. Ő vezette az 1268-as szerb hadjáratot. Az 1240-es években felépíttette Visegrádot és a Budai várat a saját vagyonából, jelentős része volt az ország újjáépítésében.

Családja

[szerkesztés]

I. (Laszkarisz) Theodórosz nikeai (bizánci) császár és Angelosz Anna bizánci császári hercegnő leánya. Anyja révén III. Alexiosz bizánci császár unokája. Laszkarisz Irén nikaiai császárné húga és Laszkarina Eudokia (Zsófia) hercegnő nővére, Courtenay Mária nikaiai császárné mostohalánya, valamint III. Ióannész nikaiai császár, II. Iván Aszen bolgár cár és Cayeux-i Anseau, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének sógornője.

Házassága IV. Bélával

[szerkesztés]

Kezét II. András király a Szentföldről hazafelé jövet kérte meg az elsőszülött fia, Béla részére. 1218-ban Magyarországra hozta, 1220-ban az akkor tizennégy éves IV. Bélához feleségül adta, és megkoronáztatta. 1221-ben a II. Andrással elégedetlen főurak Bélát szerették volna apja ellenében trónra ültetni, és rávették, hogy Béla kezdeményezze a pápánál a Máriával kötött házasságának felbontását.[1] III. Honoriusz pápa a nagyváradi és a váci püspököket bízta meg az ügy kivizsgálásával, akik 1223-ban tettek jelentést, mely szerint nem találtak okot a házasság felbontására, ezért Béla kérelmét elutasították.[2] Ezután Máriát apja akarata ellenére is visszavette magához, és 1223-ban Béla Máriával VI. Lipót osztrák herceghez menekült.[2] 1225-ben Béla kibékült az apjával, így hazatérhettek.[2]

Királynéként

[szerkesztés]

Tíz gyermeke született. Nagy része volt II. András felesége, Beatrix elüldözésében és abban, hogy IV. Béla utószülött Istvánt nem ismerte el testvérének. A tatárjárás alatt II. Frigyes osztrák herceghez, majd Spalatóba és Klisszába menekült, ahol két gyermeke meghalt (Katalin és az id. Margit). Bár Margitot felajánlották Isten szolgálatára, Mária nem akart elszakadni tőle, de végül az ekkor gyermek Margit döntése volt a kolostori élet.

1257-ben diplomáciai úton volt Dalmáciában, mikor megtudja, hogy magyar polgárokat gyilkoltak meg Spalatóban. Válaszul erre, Mária királyné az ott állomásozó magyar sereg élére állja, lerohanja a várost és megbünteti a bűnösöket. Később Mária udvari ellenségei beárulják a királynak, aki viszont teljesen egyetért Mária döntésével, és sosem limitálja a hatalmát.

1261-ben a királyné ismét Dalmáciába megy, hogy kisebbik fia, Béla herceg ügyeit segítse. Mária a férjével együtt Bélát szerette volna trónörökösnek, de ez szembenállt az Árpád kori hagyományokkal. Nem valószínű, hogy Béla herceg király akart lenni, mert Istvánnal nagyon közel álltak egymáshoz, a háborút a környezetük robbantotta ki. Mária hivatalosan férje oldalán állt, de egyben békepárti volt, támogatta az 1266-os Nyulak szigeti békekötést.

Életének utolsó szakaszát a férje és fia, István közti harcok és legkedvesebb fiának, Béla hercegnek, majd Margit lányának és végül férjének a halála keserítette meg. Férje mellett temették el az esztergomi ferencesek templomában.

A beszámolók szerint Mária királyné vezette az 1268-as szerb hadjáratot. Rendkívüli a magyar történelemben a királynék katonai szerepe.

Gyermekei

[szerkesztés]
IV. Béla társuralkodóvá koronázza fiát, Istvánt. A Képes Krónika képén a király mellett Laszkarisz Mária látható

Férjétől, IV. Béla (1206–1270) magyar és horvát királytól 10 gyermeke született

Ősei

[szerkesztés]
Laszkarisz Mária magyar királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
8. Laszkarisz N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
4. Manuél Laszkarisz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18.
 
 
 
 
 
 
 
9. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19.
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Theodórosz nikaiai császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
10. Karatzes N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
5. Jóánna Karátzaina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22.
 
 
 
 
 
 
 
11. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23.
 
 
 
 
 
 
 
1. Laszkarisz Mária magyar királyné[3]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Angelosz Konsztantinosz
 
 
 
 
 
 
 
12. Angelosz Andronikosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Komnénosz Teodóra bizánci császári hercegnő (I. Alexiosz bizánci császár lánya)
 
 
 
 
 
 
 
6. III. Alexiosz bizánci császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Theodórosz Kasztamonitész
 
 
 
 
 
 
 
13. Kasztamonitissza Eufrozina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
3. Angelosz Anna nikaiai császárné[4]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Kamaterosz Gregoriosz
 
 
 
 
 
 
 
14. Kamaterosz Andronikosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Dukaina Irén (Andronikosz Dukász bizánci társcsászár unokája)
 
 
 
 
 
 
 
7. Kamaterina Eufrozina bizánci császárné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Kantakuzénosz N.
 
 
 
 
 
 
 
15. Kantakuzéna N.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. N. N.
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lásd Wertner (1892: 460–461).
  2. ↑ a b c Lásd Wertner (1892: 461).
  3. ↑ Miroslav Marek: The Laskaris family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2002. október 1. (Hozzáférés: 2020. július 25.)
  4. ↑ Miroslav Marek: The Angelos family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2020. július 25.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Schwennicke, Detlev: Die Kaiser von Byzanz in Nikaia 1208–1261 aus den Häusern Laskaris und Batatzes. In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 182, Verlag, Marburg/Berlin, 1984.
  • Wertner, Mór. Az Árpádok családi története (magyar nyelven). Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája (1892). Hozzáférés ideje: 2015. március 25. 

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Hungary Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  • Cawley, Charles: Nikaia Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  • Laszkarisz Mária (5.), In: Bokor József (főszerk.): A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven), Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (1893). Hozzáférés ideje: 2015. március 25. 
  • Marek, Miroslav: Arpad family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  • Marek, Miroslav: The Laskaris family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Maria Laskarina Königin von Ungarn (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. március 25.)
  • Diószegi György Antal: IV. Béla király budai várépítésének és a görög Laszkarisz Máriával való házasságának jelentősége 750 év távlatából; szerzői, Budapest, 2020
Előző
Estei Beatrix 		Magyar királyné
1235 – 1270 		Következő
Kun Erzsébet
Horvát királyné
1235 – 1270
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Laszkarisz_Mária_magyar_királyné&oldid=27496260”