Kormosfejű cinege

Kormosfejű cinege
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Cinegefélék (Paridae);
Nem:	Poecile;
Faj:	P. montanus;
Tudományos név
	Poecile montanus; (Baldenstein, 1827)
Szinonimák
	Parus montanus
Elterjedés
	A kormosfejű cinege elterjedési területe egész éves
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kormosfejű cinege témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kormosfejű cinege témájú médiaállományokat és Kormosfejű cinege témájú kategóriát.

A kormosfejű cinege (Poecile montanus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj, amely nagyon hasonlít a barátcinegére. A két fajt csak 1897-ben különítették el.

Rendszerezés

Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus montanus néven.

Előfordulása

A kormosfejű cinege alapvetően eurázsiai madárfaj. Elterjedésének nyugati határa Franciaországban és Nagy-Britanniában húzódik, délen az Appenninekben, a Balkánon és a Kárpátokban találkozhatunk vele. Ázsiában az oroszországi tajga lakója, elterjedési területe így kelet és észak felé tágabb a barátcinegéénél.

Alfajai

közép-európai kormosfejű cinege (Poecile montanus montanus) – Közép-Európa, Alpok
rajna-vidéki kormosfejű cinege (Poecile montanus rhenanus) – Németország
angol kormosfejű cinege (Poecile montanus kleinschmidti) – Egyesült Királyság
északi kormosfejű cinege (Poecile montanus borealis) – Észak-Európa
erdélyi kormosfejű cinege (Poecile montanus transsylvanicus) – Erdély, Kárpátok
urál vidéki kormosfejű cinege (Poecile montanus uralensis) – Oroszország, az Urál-hegységig
Bajkál-tó vidéki kormosfejű cinege (Poecile montanus baicalensis) – Szibéria, a Bajkál-tó körüli vidéke
kamcsatkai kormosfejű cinege (Poecile montanus kamtschatkensis) – Kamcsatka
szahalin-szigeti kormosfejű cinege (Poecile montanus sachalinensis) – Szahalin sziget
Poecile montanus abei
Poecile montanus anadyrensis
Poecile montanus loennbergi
Poecile montanus restrictus
Poecile montanus salicarius

Megjelenése

Alapvetően barnás színű, a háta sötétebb, hasa világosabb, szürkés. Feje tetején fekete sapka és torkán ugyanilyen színű sáv látható, amelyek világos arcfoltjait keretezik. A barátcinegétől nagyobb feje és a szárnyon látható matt terület különbözteti meg, illetve torokfoltja is nagyobb valamivel rokonáénál.

A nemek egyformák, bár a hím némileg nagyobb. A kormosfejű cinege tojójának átlagos testtömege 8-13 gramm, szemben a hím 10–14 grammjával. A madár hossza 11–12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17–21 centiméter körül mozog.

Kormosfejű cinege *(Poecile montanus)* repülés közben, Kittilä, Finnország

Életmódja

Mint minden cinege, ez a faj is rovarevő, különféle kifejlett ízeltlábúakat és lárvákat fogyaszt. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat és bogyókat eszik. Szűkös kínálat esetén kóborol.

Énekhangja ritkán hallható, dallamos, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „cí-dé-dé-dé” hívódallam. A barátcinege „pitcsú” kiáltását sosem hallatja.

Szaporodása

A kormosfejű cinege szaporodása különféle tűlevelű és bükkerdőkhöz kötődik, mivel fészkét itt saját maga vájta faodvakban rendezi be. A fészket a vájás közben keletkezett fahulladékkal és levéltörmelékekkel béleli ki, környékét védelmezi az esetleges beköltözőktől. Évente kétszer is költ.

Egy fészekalj kb. 7-10 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 16-18 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös előszeretettel lárvákkal táplálják őket.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelőnek mondható. Az állomány az Északi-középhegység és a Kisalföld vidékén él. Becslések szerint Magyarországon 300 – 500 fészkelő pár élhet, és a trend növekvő.

Védettsége

Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése nincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
ITIS szerint rendszerbesororlása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap