Kormos

	Kormos (Hromoš)
	; Kormos zászlaja
	; Kormos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Maroš Kočiš
Irányítószám	065 45
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	498 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	532 m
Terület	13,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 18″, k. h. 20° 47′ 40″49.255000°N 20.794444°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 18″, k. h. 20° 47′ 40″49.255000°N 20.794444°E
	Kormos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kormos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kormos (1899-ig Gromos, szlovákul: Hromoš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 13 km-re délkeletre, a Poprád déli, folyásirány szerint jobb oldalán fekszik.

Története

Az 1580-as években a birtokos Horváth család kezdeményezésére a palocsai uradalom területén telepített falu. 1600-ban „Gromos” néven egy adóösszeírásban említik először, akkor 8 háztartás volt a településen. Lakói földművesek, pásztorok, takácsok és erdei munkások voltak. 1787-ben 31 házát 266 fő lakta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GROMOS Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához nem meszsze, mellynek filiája, határjának egy része jó, réttyei meg lehetősek, legelője, fája is elég van, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 33 ház és 394 lakos volt a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gromos, orosz falu, Sáros vmegyében: 118 romai, 273 görög kath. lak. Fekszik Palocsához nyugotra 1/2 órányira. Vizimalom. Fenyves. F. u. b. Palocsai Horváth. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1945. január 23-án foglalta el a szovjet hadsereg. Termelőszövetkezete 1952-ben alakult. Az elektromos áramot 1955-ben vezették be a faluba. 1962-ben megindult a buszközlekedés, 1963-ban felépült a kultúrház. 1974-ben az alapiskola, 1978-ban a sportpálya készült el.

Népessége

1910-ben 515, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 527 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 498 lakosából 483 szlovák.

Híres személyek

Itt szolgált Ruscsák Antal (1804-1887) római katolikus plébános, több megye táblabírája.

Nevezetességei

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1895-ben épült. Egyhajós templom sokszögű szentéllyel. Ikonosztáza 1919-ben készült neobarokk stílusban. „Krisztus az olajfák hegyén” mellékoltára 1895-ben készült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 8.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 8.)

[1]

[2]

[3]