[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Kontytető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az ukrán úttörők háza az Elk-szigeten
Kontytető alapú összetett tetőszerkezet vázlata

A kontytető (kontyolt vagy kontyos tető) a sík magastetők egyik, alak szerinti fajtája. Négy azonos vagy különböző hajlású, összemetsző tetősíkkal és gerinccel határolt, többé-kevésbé derékszögű négyszög alaprajzú tető. Két altípusa az oromzatos kontytető és a csonka kontytető.

Magyarországon

[szerkesztés]

A 19. század végéig Dél- és Délnyugat-Dunántúl, Északkelet-Magyarország és az Alföld keleti peremén, illetve Erdélyben a domináns forma volt és ma is gyakori. A keleti országrészeken valószínűleg a taposott szalmatető miatt volt célszerű.[1]

Helyi változata a matyó községekben Mezőkövesd, Szentistván, Tard) szokásos üstökös tető (buggyos tető). Ebben az ágasos-szelemenes tetőszerkezethez kapcsolódó tetőformában különböző szerkezeti megoldásokkal a ház oromzata elé ugró, a ház elejét védő, domborúan hajlított tetőzetet, üstököt alakítanak ki. A kutatások szerint ez a típus a 18–19. században viszonylag elterjedt volt, de csak a matyó falvakban maradt fenn.[1]

Szokásos tulajdonságai

[szerkesztés]

Szerkezete lehet szelemenes, torokgerendás vagy szaruállásos. Jellemzően a kontytető az összetett tetőszerkezetek alapja.[2] Tetőtér-beépítésre a nyeregtető, a kontytető és a csonka kontytető a legalkalmasabb. Egy főfali térdfal felhúzásával mindhármat úgy alakíthatjuk át, hogy a kihasználható belmagasság megnövekedjen. Azt, hogy a tető alkalmas-e a beépítésre, jelentősen befolyásolja a tető hajlásszöge is. A legalkalmasabb a 35–55 fok közötti szögek.[2]

Tetőlécezése

[szerkesztés]

A fenyő tetőlécek– keresztmetszete általában 2,4x4,8 cm. Ezekre– kerülnek a tető- vagy betoncserepek. A tetőlécezés a taréjszelemennel és az eresszel párhuzamos, azaz derékszöget zár be a szarufákkal.[2]

Megvilágítása

[szerkesztés]

Megvilágításának formái a tetősík ablakok, az oromfali ablak, az üvegezett tetőterasz és az álló tetőablak. Ezeket gyakorta a műemlékvédelmi előírások is szabályozzák.[2]

Oromzatos kontytető

[szerkesztés]

Az oromzatos kontytető olyan kontytető, amelyben a gerincvonal két végén egy-egy kis oromfalat alakítottak ki.[3]

Csonka kontytető

[szerkesztés]

A csonka kontytető olyan kontytető, amelynek kontya az oromfalon az ereszvonalnál magasabban kezdődik.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]