Konkolyfalva

Konkolyfalva (Negreni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nagyilonda
Rang	falu
Községközpont	Nagyilonda
Irányítószám	457198
SIRUTA-kód	141660
Népesség
Népesség	97 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 34″, k. h. 23° 33′ 41″47.342886, 23.561431
A Wikimédia Commons tartalmaz Konkolyfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konkolyfalva település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

A község Nagyilondától nyugatra, a Szamos folyó bal partján, a Gyalu Agrysti hegy lábánál, Révkörtvélyessel szemben található. A község nyugati részén a Valya Varului patak ered.

Nevének eredete

Magyar nevét állítólag az egykor itt bőven termő konkoly növény után kapta, míg román neve (Negreni) is a neghia (konkoly) szónak felel meg. Erre viszont semmilyen bizonyíték nincsen. A helység nevének eredete valószínűleg az egykori tulajdonosától, a Konkoli élő nemzetségtől származik.

Története

Nevét az oklevelek 1591-ben említették először Konkoliosfalva vagy máskép Nyegenyefalfa néven.

Konkolyfalva a kolozsmegyei Almás várához tartozott, és at 1500-as évek közepén a Bornemissza és Kendi (Kendy) családok birtoka volt.

1590 évi osztozkodáskor a Kendy család tagjai közül ifjabb Kendy Gábornak jutott.

1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenné vált néhai Kendy Gábor részét Bocskai Istvánnak adományozta.

1600ban Bocskai István ugyancsak hűtlenség vádja miatt vesztette el a birtokot, amelyet Csáky István kapott meg.

1627-ben Konkolyfalva a Haller családé; Györgyé és Zsigmondé, valamint Bánffy Lászlóé volt. 1694-ben Kornis Zsigmond birtokolta.

1696-ban török hódoltsági falu.

1725-ben a Kornis család tagjainak birtoka volt. 1820-ban pedig a gróf Lázár család volt a település birtokosa.

1891-ben 300 lakosa volt, melyből 286 görögkatolikus, 14 izraelita volt.

Konkolyfalva határában a Pre arbori határrészen a hagyomány szerint vár állott, melynek nyomai az 1800-as évek végén még láthatóak voltak.

A falu határában egy kisebb barlang is található.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességei

• Görögkatolikus fatemploma, melyet 1810-ben szenteltek fel az Őrangyalok tiszteletére. A templomot Popán Medve (Ursz) és Silen György építtették saját költségükön. Harangjai 1760-ból valók, felirattal vannak ellátva. Anyakönyvet 1824-től kezdve vezetnek.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 401–404. o.