KC–46 Pegasus
Megjelenés
KC–46 Pegasus | |
Az amerikai N464KC civil lajstromú repülőgép üzempróbán 2016 júliusában | |
Funkció | Légi utántöltő repülőgép |
Gyártó | Boeing |
Személyzet | 3 fő (2 fő pilóta; 1 fő töltőkezelő) kiegészíthető 15 főnyi utasüléssel |
Első felszállás | 2015. szeptember 25. |
Szolgálatba állítás | 2018. (tervezett) 2019. (valós) |
Méretek | |
Hossz | 50,5 m |
Fesztáv | 48,10 m |
Magasság | 15,90 m |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 82 377 kg |
Max. felszállótömeg | 188 240 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | KC–46: 2 db Pratt & Whitney 4062 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
Tolóerő | 2×282 kN |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 914 km/h |
Legnagyobb repülési magasság | 12 200 m |
A Wikimédia Commons tartalmaz KC–46 Pegasus témájú médiaállományokat. |
A KC–46 Pegasus légi utántöltő repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztett ki Boeing a 2000-es években, a Boeing 767 utasszállító repülőgép átalakításával, a KC–135 Stratotanker flotta leváltására. A repülőgéptípus a már más országokban – 2003 óta – hadrendbe állított KC–767-ból lett kifejlesztve az amerikai KC–X program keretében, az USAF igényeihez igazítva. Előtérbe az európai fejlesztésű versenytársa, az Airbus A330 MRTT-n alapuló KC–45 körül kialakuló problémák után került. Az első tizennyolc repülőgép a harci készültségi szintet 2019-ben fogja elérni az eredetileg tervezett 2017 augusztusi üzemátvétel helyett.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boeing KC-46 Pegasus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.