[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Kérészek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kérészek
Evolúciós időszak: Késő karbon-jelen[1]
Dán kérész (Ephemera danica)
Dán kérész (Ephemera danica)
Tiszavirág (Palingenia longicauda)
Tiszavirág (Palingenia longicauda)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Ephemeroptera
Hyatt & Arms, 1891
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kérészek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kérészek témájú kategóriát.

A kérészek (Ephemeroptera) a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje.[2] Leghíresebb hazai képviselőik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek jellegzetes kincsei.[3][4]

Elterjedésük

[szerkesztés]

Ősi taxon lévén képviselői (az Antarktisz kivételével) gyakorlatilag minden szárazföldön megtalálhatók. A csaknem 2500, a 2020-as évekig leírt fajukból mintegy 50 él Magyarországon.

Megjelenésük

[szerkesztés]
Louis Hippolyte Joutel amerikai entomológus rajza (1900)

5–38 mm hosszú, karcsú testű, gyenge lábú rovarok. Gyenge kitinburkuk miatt a testük törékeny. A hímek első pár lába erősebb, előrenyúló: párzáskor ezzel ragadják meg a nőstényt. Általában két pár szárnyuk van: szárnyaik különösen sűrű, átlátszó erezete a szitakötőkre hasonlít, de az első szárny háromszög alakú, a nem mindig kifejlődő második pedig tojásdad és sokkal kisebb.

Fejükön rövid, fonalas csáppár, három pontszem és két pár összetett szem helyezkedik el. A hímek összetett szemén befűződéssel úgynevezett turbánszem alakul ki. A kifejlett állatok szájszerve csökevényes, mivel a legtöbb imágó rövid életében egyáltalán nem táplálkozik.

Hengeres potrohuk végéről feltűnően hosszú páros fartoldalék (cercus) és közöttük jellemzően egy végfonal (filum terminale) is ered.[5] Első pár lábukkal előrenyúlva tapogatnak.

Nyugalmi helyzetben szárnyaikat nem tudják összehajtani; azok a test fölött egymáshoz simulnak.

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

A kérészek lárvaállapota fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat.

Lárváik úgynevezett másodlagos lárvák,[6] amelyek mindig vízben élnek, a szubimágók és imágók pedig a víz közelében.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Tökéletlen átalakulásuk (hemimetamorfózis), méghozzá úgynevezett prometabólia, ami közben több fejlődési stádiumot járnak végig.[7]

Nimfaállapot

[szerkesztés]
Közönséges tarka kérész (Ephemera vulgata) nimfája

Miután a nőstények a vízbe hullatták petéiket, azok az aljzatra süllyednek. A lárvaállapot fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat. (Van olyan faj is, amelynél a peteállapot hiányzik, és a megtermékenyített nőstény apró lárvákat tojik a vízbe: Elevenszülő kérész (Cloenon dipterum).)

A potrohuk két oldalán elhelyezkedő tracheakopoltyúkkal lélegeznek.

Táplálkozásuk változatos: egyes fajok inkább a vízben található algákat, szerves törmeléket eszik, más fajok lárvái ragadozók.[2][5]

Szubimágó

[szerkesztés]
Baetis tricaudatus szubimágója (hím)
Szubimágó

A nimfaállapot befejeztével a kifejlett állathoz hasonlító, röpképes, de még nem ivarérett, úgynevezett szubimágó bújik elő a vízből. Ennek márványozott szárnyai színtelenek, potrohnyúlványai rövidek.

Imágó

[szerkesztés]
Kérész a víztükrön
Kérész imágók tömeges rajzása

A szubimágó néhány nap vagy akár csak néhány óra múlva egy vedléssel alakul ivarérett kérésszé. A kérészek a rovarok egyetlen olyan csoportja, amelynek tagjai röpképesen nem vedlenek.[2]

A kérészéletet sokan a rövid: néhány órás vagy legfeljebb pár napos élet jelképének tekintik. Az ivarérett kérészek túlnyomó többsége valóban ilyen rövid ideig repül, és ezért nem is táplálkozik: tevékenységét a nászra korlátozza. Nászuk tömeges: pirkadatkor vagy szürkületkor párzanak a levegőben, a víz fölött. A nőstények megtermékenyített petéiket a vízbe szórják. A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a vizek felszínén. Ezek az elpusztult példányok fontos szerepet játszanak a folyók, patakok élővilágában, ugyanis sok halfajnak nyújtanak bőséges táplálékot.

Rendszerezésük

[szerkesztés]

Rend: Kérészek (Ephemeroptera) (Hyatt & Arms, 1891)[8]

Egyéb

[szerkesztés]

Jelenleg a kérészek legtöbb faja ismeretlen, mivel sok fajt csak egyetlenegyszer, a felfedezésükkor írtak le. Négy észak-amerikai fajt kihaltnak tartanak. Pl.:

  • Pentagenia robusta – Eredetileg az Ohio folyó közelében gyűjtötték, de a fajt kihalttá nyilvánították, mivel nem látták az eredeti leírás óta, ami az 1800-as években történt.
  • Ephemera compar – Colorado-ban gyűjtötték. Annak ellenére, hogy a kolorádói kérészeket intenzíven figyelik, a fajt az elmúlt ötven évben nem gyűjtötték.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hoell, H.V., Doyen, J.T. & Purcell, A.H.. Introduction to Insect Biology and Diversity, 2nd ed.. Oxford University Press, 320. o. (1998). ISBN 0-19-510033-6 
  2. ↑ a b c George C. McGavin: Rovarok, pókok és más szárazföldi ízeltlábúak. Budapest: Panemex; Grafo. ISBN 963 9090 44 1  
  3. ↑ http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/felmerik-a-tiszavirag-rajzasat-382365 Archiválva 2011. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben „Mint ismert, a tiszavirág napjainkban már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. A tiszavirág rajzása igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség. Nem csoda, hogy ez a rovar egyben a Tisza szimbóluma is.”
  4. ↑ Rajzik a dunavirág. ELTE. (Hozzáférés: 2018. augusztus 20.)
  5. ↑ a b Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak. Budapest: Panemex Kft. 1997. ISBN 963 9090 00 X  
  6. ↑ Ulrich Sedlag: A csodálatos rovarvilág, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 231 370 4, 182. oldal
  7. ↑ Rovarfiziológia – A rovarok egyedfejlődése PDF, 260. oldal, (Pannon Egyetem, 2010)
  8. ↑ Ephemeroptera (The Taxonomicon)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kérészek&oldid=27569432”