John H. Reagan
John H. Reagan | |
USA szenátora | |
Hivatali idő 1887. március 4. – 1891. június 10. | |
Előd | Samuel Maxey |
Utód | Horace Chilton |
Amerikai Konföderációs Államok megbízott pénzügyminisztere | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 1865. április 27. | |
Elnök | Jefferson Davis |
Előd | George Trenholm |
Utód | pozíció megszűnt |
Amerikai Konföderációs Államok postaminisztere | |
Hivatali idő 1861. március 6. – 1865. május 10. | |
Elnök | Jefferson Davis |
Előd | pozíciót létrehozták |
Utód | pozíció megszűnt |
Amerikai Egyesült Államok 2. választókerületi képviselője | |
Hivatali idő 1883. március 4. – 1887. március 3. | |
Előd | David Culberson |
Utód | William Martin |
1. választókerületi képviselője | |
Hivatali idő 1875. március 4. – 1883. március 3. | |
Előd | William Herndon |
Utód | Charles Stewart |
1. választókerületének képviselője | |
Hivatali idő 1857. március 4. – 1861. március 3. | |
Előd | Lemuel Evans |
Utód | George Whitmore |
Texas állam törvényhozásának képviselője | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 1847–1849 | |
Született | 1818. október 8. Sevier megye, Tennessee |
Elhunyt | 1905. március 6. Palestine, Texas |
Sírhely | Palestine City Cemetery |
Párt | Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) |
Házastársa | Edwina Moss Nelms |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | Waffle House |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Vallás | metodizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz John H. Reagan témájú médiaállományokat. |
John H. Reagan (Sevierville, 1818. október 8. – Palestine, 1905. március 6.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Texas, 1887–1891), az Amerikai Konföderációs Államok ideiglenes kongresszusának tagja. A Demokrata párt tagjaként Reagen lemondott képviselő mandátumáról Texas elszakadásakor és nem sokkal később Jefferson Davis konföderációs kabinetjében postaminiszternek választották.
A Konföderáció vereségét követően börtönbe került, majd szabadulása után felhívást bocsátott ki, hogy a Dél minden állama működjön együtt a szövetségi kabinettel, mely jelentős népszerűtlenséget okozott. 1874-ben újra a Kongresszus tagja lett, miután a rekonstrukciós érával szembeni ellenállást és annak könyörtelen letörését sikeresen megjósolta.[1][2][3] 1886-ban a szenátus Demokrata tagjává választották Texasban és 1887-től egy cikluson át szolgált. Lemondott mandátumáról, mikor a kormányzó kinevezte a Texasi Vasúti Bizottság elnökének. Alapító tagja a Texas State Historical Associationnek (Texas Állami Történeti Egyesület).
Élete
[szerkesztés]John Henninger Reagan 1818-ban született a tennesseei Gatlinburgben, apja Timothy Richard Reagen, anyja Elizabeth Lusk volt. Timothy ír, angol és skót felmenőkkel bírt, Elizabeth a német leszármazott volt. Középső nevét német felmenőitől örökölte. 19 éves korában elhagyta Tennessee államot és a Texasi Köztársaságba emigrált, mely az előző évben, 1836-ban szakadt el Mexikótól. Reagan 1839-től 1843-ig földmérőként dolgozott, majd birtokot alapított Kaufman megyében egy farmon, amely 1851-ig szolgált otthonaként.[3] Továbbra is földmérőként dolgozott és John Marie Durst gyermekeinek magántanára volt.[4]
Reagan jogot kezdett tanulni, és elhelyezkedett egy jogi iroda segédjeként, majd 1846-ban jogot nyert saját működésre és Buffalóban megnyitotta irodáját. Ugyanebben az évben megválasztották hagyatéki bírónak Henderson megyében. 1847-ben beválasztották a texasi törvényhozásba, de 1849-ben vereséget szenvedett a második ciklusa előtt. 1848-ban Buffalóban és Palestine-ban is ügyvédként dolgozott.[1] 1852-tól 1857-ig Palestine körzeti bírája volt. 1857-ben Demokrata színekben a Know Nothing párt ellenében megválasztották az 1. választókörzetben kongresszusi képviselőnek.[1]
Reagan a rabszolgatartó államberendezkedés makacs támogatója volt. Hite szerint az abolíció olyan szociális problémákat okozott volna a déli fehéreknek, hogy „kénytelenek lettek volna a fekete rasszba tartozók nagyobb részét kiirtották”.[5] Szintén hitt benne, hogy az alkotmányra támaszkodó szövetségi jogvédelem magába foglalja a rabszolgatartás jogát, így unionista beállítottságú is volt egyben. Mikor Texas elszakadt, Reagan 1861. január 15-én lemondott mandátumáról és visszatért államába, hogy védelmezze.[2] 1861. január 31-én részt vett az Austinban megrendezett szecessziós konvención. Itt beválasztották a Konföderáció ideiglenes kongresszusába és egy hónapon belül Jefferson Davis elnök Reagant jelölte postaminiszternek.
A polgárháborúban
[szerkesztés]Reagan kiváló képességű adminisztrátornak bizonyult, és az egyetlen olyan konföderációs minisztériumot hozta létre, mellyel szemben nem merült fel panasz a háború folyamán.[forrás?] Az ellenségeskedés ellenére az Egyesült Államok Postaminisztériuma egészen 1861. június 1-jéig folytatta munkáját a Konföderáció területén, amikor is a déli minisztérium átvette az ügyek intézését.[6] Reagan egy levelét szállító ügynököt küldött Washington, D.C.-be a minisztérium különböző irodáinak szóló üzenettel, melyben meghívta őket dolgozni. Majdnem mindegyikük elfogadta a meghívást és magukkal vitték feljegyzéseiket, szerződéseiket, számlakönyvüket, stb. "Reagan effektíve ellopta az USA postahivatalát", írta William C. Davis történész. Mikor Davis elnök rákérdezett, hogy áll a minisztérium felállításával, Reagan azt jelenthette, hogy hat héten belül működőképessé fog válni. Davist lenyűgözte a hatékonyság.[forrás?] Reagan komoly költségcsökkentést hajtott végre a ritkán és nagy költséggel használt útvonalak kiiktatásával és a vasúti tarifa csökkentésével. A háború ugyan nehézségeket okozott, de a postaminisztérium profittal működött, "a történelem egyetlen postaminisztériumaként, mely képes volt kitermelni saját működési költségét", írta Davis.[forrás?]
Reagan a kabinet egyetlen tagjaként ellenezte Robert E. Lee pennsylvaniai hadjáratát, mely 1863 júliusának elején a Gettysburgi csatába torkollt. Ő inkább az első hadtest elcsatolásával Joseph E. Johnston hadseregét erősítette volna meg Mississippiben, hogy képes legyen Vicksburg felmentésére. Shelby Foote szerint Reagan a kabinet egyetlen olyan tagja volt, aki a Mississippi nyugati oldaláról érkezett, és így tudatában volt, milyen következményei lesznek, ha Vicksburgöt elfoglalja az Unió. 1865. április 2-án, Richmond elestekor Reagen Davis kíséretében a Karolinák felé elhagyta a várost, mielőtt a George G. Meade Potomac hadserege elfoglalta. Április 27-én Davis kinevezte George A. Trenholm lemondása után pénzügyminiszternek. Reagan ebbéli minőségében fejezte be a háborút, mikor jómagát, Davist, és Francis R. Lubbock texasi kormányzót a georgiai Irwinville mellett május 10-én elfogták.[2]
Reagant Alexander Stephens alelnökkel együtt börtönözték be Fort Warrenben, Bostonban. Huszonkét hétig magánzárkában őrizték.[3] 1865. Augusztus 11-én nyílt levelet írt texasi honfitársai számára, melyben az Unióval való együttműködést, és a szecessziós határozat elvetését, illetve a rabszolgatartás felszámolását ajánlotta, valamint a rabszolgáknak szavazati jogot adott volna. Figyelmeztetett, hogy amennyiben Texas állama önként nem hozza meg ezeket a lépéseket, a szövetségi kabinet valószínűleg katonai megszállással fogja kikényszeríteni őket. Az dolgok menete amúgy is az abolíció felé mutatott, így nem esett nehezére felismerni, hogy a szabad négereknek szavazati jog is fog a birtokukba kerülni. Reagant és nézeteit a texasi közvélemény elítélte. Szabadon eresztése után 1865 decemberében tért haza Palestine-ba.[2]
Közéleti visszatérése
[szerkesztés]A rekonstrukciót kibírhatatlan elnyomásként érzékelők számára Reagan jóslata valóságnak bizonyult és elismerték előrelátását, és mint „öreg rómait” tisztelték Cincinnatushoz hasonlóan. Részt vett Edmund J. Davis republikánus kormányzó 1874-es eltávolításában, mikor Davis a választási vereséget semmibe véve illegálisan hivatalban akart maradni. Ebben az évben Reagant régi körzetében megint képviselőnek választották a Kongresszusba, ahol 1875 március 4-től 1887. március 3-ig egyfolytában szolgált. 1875-ben delegált lett és közreműködött az új állami alkotmány megszövegezésében. A Kongresszusban a vasutak szabályozásáért dolgozott és segített létrehozni a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot. A Postahivatalok és Postaútvonalak Bizottságának első elnöke volt.
1887-ben Texas állami törvényhozás megválasztotta az Egyesült Államok szenátusába. Reagan 1891. június 10-én lemondott mandátumáról és a Texasi Vasúti Bizottság elnöki székébe ült át. Pozícióját jó barátjának, James Stephen Hogg kormányzónak köszönhette. A bizottság elnökeként egészen 1903-ig maradt, kiszolgálva Charles A. Culberson és Joseph D. Sayers kormányzókat is. Hogg az állami vasutak szabályozását tűzte ki politikai céljának.[2]
Figyelemmel kísérve a történelem magyarázó szerepét Reagan közreműködött a Texas State Historical Association, a Texas Állami Történeti Egyesület létrehozásában. Részt vett a konföderációs veteránok gyűlésein Texasban. 1905-ben megírta a Memoirs, With Special Reference to Secession and the Civil War (Memoár, különös tekintette a Szecesszióra) című visszaemlékezését. Nem sokkal ez után Palestine-ban tüdőgyulladást kapott és meghalt. Ekkor Reagan volt Jefferson Davis kabinetjének utolsó életben maradt tagja. Az East Hill temetőben van elhantolva, az otthonát jelentő Palestine-ban.[2]
Emlékezete
[szerkesztés]- Ben H. Procter történész Reagant a négy legjelentősebb 19. századi texasi közé tette, Stephen F. Austinnal, Sam Houstonnal, és James Stephen Hoggal.
- A texasi Reagan megye róla nyerte el nevét.[2]
- Több iskolának adta nevét, köztük a John H. Reagan Általános Iskolának Dallasban, illetve a houstoni és austini Reagan Középiskoláknak. A 21. században a néger rabszolgaságra emlékeztető alkotások eltávolítása miatt a houstoni Reagan Középiskolát 2016-ban átnevezték Heights Középiskolává.[7] 2019-ben a Reagan Early College Középiskolát Austinban átnevezték Northeast Early College Középiskolának.[8].
- A John H. Reagan Állami Hivatal épülete általa nyerte megnevezését.
- Reagan emlékezetét szolgálja a neki állított szobor az Austini Texas Egyetem kampuszán. 2017. augusztus 21-én a szobrot a elmozdították. Tervek szerint a Dolph Brisco Center for American History szervezete fogja megkapni az egyetemi kampusz keleti oldalán.
- Palestine városának egyik parkját is róla nevezték el. A parkban szobrot is emeltek neki.
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Kongresszusi adattár: REAGAN, John Henninger, (1818 - 1905). Biographical Directory of the United States Congress. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
- ↑ TSHA: REAGAN, JOHN HENNINGER. Texas State Historical Association. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
- ↑ Kaufman County: John Henninger Reagan (2). Kaufman County TXGenWeb Project. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
- ↑ Raines: Raines, Cadwell Walton. Year book for Texas (angol nyelven). Gammel Book Company (1902)
- ↑ A Century of Lawmaking: A Century of Lawmaking for a New Nation: U.S. Congressional Documents and Debates, 1774 - 1875 (angol nyelven). memory.loc.gov . (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Confederate Postal Service in West Virginia: Boyd B. Stutler: The Confederate Postal Service in West Virginia. West Virginia Archives and History, 1962 (Hozzáférés: 2010. november 19.)
- ↑ abc13.com: „HISD approves name changes for seven schools”, ABC 13, 2016. május 12. (Hozzáférés: 2017. május 12.) (angol nyelvű)
- ↑ kut.org: Claire McInerny: Reagan High School Renamed As Austin ISD Abandons Confederate Namesakes (angol nyelven), 2019. február 26. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
- Biographical Directory of the United States Congress (angol nyelven). bioguide.congress.gov. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa
További információk
[szerkesztés]- A chronological list of senators since the First Congress in 1789 (angol nyelven). pdf.js, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- David Bratman: Senators alphabetically (angol nyelven). home.earthlink.net, 2012 [last update]. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
- Anderson, John Nathan. "Money or Nothing: Confederate Postal System Collapse during the Civil War," American Journalism, 30 (Winter 2013), 65–86.
- Branner, Peter A. The Organization of the Confederate Postoffice Department at Montgomery. Montgomery, Alabama: The Author, 1960.
- Dietz, August. Confederate States Post-office Department. Richmond, Virginia: Dietz Press, 1962.
- Dietz, August. The Postal Service of the Confederate States of America. Richmond, Virginia: Dietz Printing, 1929.
- Garrison, L. R. “Administrative Problems of the Confederate Post Office Department, I.” Southwestern Historical Quarterly 18#2 (1915), pp. 111–141 online
- Garrison, L. R. “Administrative Problems of the Confederate Post Office Department, II.” Southwestern Historical Quarterly 19#3 (1916), pp. 232–250. online
- McCaleb, Walter Flavius. "The Organization of the Post-Office Department of the Confederacy." American Historical Review 12#1 (1906), pp. 66–74. online
- Ben H. Procter. Not Without Honor. Austin: University of Texas Press, 1962.
- Reagan, John Henninger. Memoirs, With Special Reference to Secession and the Civil War. New York: Neale, 1905.
- Wirenga, Theron, editor. Official Documents of the Post-office Department of the Confederate States of America. Holland, Michigan: The Editor, 1979. Two volumes.
- John H. Reagan a Biographical Directory of the United States Congress weboldalán Retrieved on 2009-03-19