Jancsi és Juliska (opera)
Jancsi és Juliska (Hänsel und Gretel) | |
opera | |
Humperdinck Jancsival és Juliskával. Jutta Reiss szobra Boppardban | |
Eredeti nyelv | német |
Alapmű | Jancsi és Juliska |
Zene | Engelbert Humperdinck |
Librettó | Adelheid Wette |
Felvonások száma | 3 |
Főbb bemutatók | 1893. december 23., Weimar, Udvari Színház; 1895. február 2., Magyar Királyi Operaház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsi és Juliska témájú médiaállományokat. |
„ | Kitűnő mesterségbeli tudásról tanúskodik, de valójában nem meseszerű. | ” |
A Jancsi és Juliska (németül: Hänsel und Gretel) Engelbert Humperdinck meseoperája három felvonásban. Szövegét Adelheid Wette (1858–1915), a komponista húga írta az eredeti Grimm mese alapján. Játékideje 100–105 perc.
Ősbemutatójára – számtalan akadály után – Richard Strauss vezényletével 1893. december 23-án került sor a weimari Udvari Színházban, Jancsi szerepében Strauss későbbi feleségével, Pauline de Ahnával. Rossz fogadtatása ellenére a premier utáni évben világszerte több mint ötven helyen játszották. Magyarországi bemutatója 1895. február 2-án volt az Operaházban. 1897-ben Budapestre látogatott a zeneszerző az 50. hazai előadás megtekintésére.[2]
Szereplők
[szerkesztés]Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Péter, (Apa) seprűkötő | bariton |
Gertrud (Anya) | mezzoszoprán |
Jancsi | mezzoszoprán |
Juliska | szoprán |
Boszorkány | mezzoszoprán (tenor) |
Altató manó[3] | szoprán |
Ébresztő manó | szoprán |
Visszhang, mézeskalácsgyerekek (fiúkórus)
Tizennégy angyal (balettkar)
Hangszerelés
[szerkesztés]3 fuvola (a 3. piccolóra vált), 2 oboa (a 2. angolkürtre vált), 2 klarinét, 1 basszusklarinét, 2 fagott, 4 kürt, 2 trombita, 3 harsona, 1 basszustuba, üstdob, ütők, hárfa, vonósok.[4]
Cselekménye
[szerkesztés]1. kép
[szerkesztés]Szegényes szoba. A háttérben alacsony ajtó, mellette kis ablak kilátással az erdőre. Balra tűzhely, felette kéménykürtő. A falon különböző nagyságú seprűk lógnak.
Jancsi és Juliska szegényes otthonukban boldogan készülnek a tejberizs vacsorára.
Anyjuk előzőleg házimunkát bízott rájuk, ezért bemegy a házba, hogy ellenőrizze őket. Tréfásan megfenyegeti a gyerekeket, akik inkább játszanak a hasznos munka helyett. Eközben valahogy kiborul a tej, és így oda van a vacsora. Az anya kiküldi a gyerekeket az erdőbe, hogy szedjenek epret.
Az apa hazaér, nagyon jókedvű, mert jól sikerült a vásár, sok seprűt eladott. A jó kedve azonban hamarosan elszáll, mert még órák múltán sem ér haza a két gyerek az erdőből.
2. kép
[szerkesztés]Az erdő mélyén. A háttérben az Ilsenstein áthatolhatatlan fenyőerdővel körülvéve.
Juliska virágkoszorút készít anyjának, Jancsi teleszedte eperrel a kosarat. Előre örülnek a dicséretnek, amit majd otthon kapnak. Vidáman felelgetnek egy kakukknak. Önfeledten enni kezdik az epret, míg a kosár kiürül. Újat kellene szedni a beköszöntött alkonyatban. Nem találják a kiutat az erdőből, segélykiáltásba kezdenek, de csak a visszhang felel nekik. Fényeket látnak felvillanni, amitől nagyon megijednek. Egy fa tövében húzzák meg magukat. A sűrűsödő ködben megjelenik az Altató manó, s álmot bocsát rájuk. Egymás kezét fogva mondják el esti imájukat. A felhőkből leereszkedő tizennégy angyal óvóan körbeveszi Jancsit és Juliskát.
3. kép
[szerkesztés]A szín mint a 2. kép végén. A hátteret beborító köd lassan feloszlik. Az angyalok eltűnnek. Hajnalodik.
Az ébresztő manó egy harangvirággal harmatot cseppent Jancsi és Juliska szemére. Vidáman ébrednek a gyerekek, csodálkozva állapítják meg, hogy mindketten tizennégy angyalt láttak álmukban. A nap első sugarainál észreveszik a boszorkány mézeskalács-kunyhóját az Ilsensteinen. A háztól balra kemence, jobbra egy ketrec van. Az éhes gyerekek megörülnek a csodába illő épületnek, rögtön neki is állnak lakmározni, letördelnek a mézeskalács falakból egy-egy darabot. Ekkor a boszorkány kiront a kunyhóból. Az ijedten menekülő gyerekeket varázsbotjával tartja vissza. Jancsit a ketrecbe zárja, mert még hizlalni szeretné, Juliskát viszont egyből a kemencébe szeretné dobni. A „zsákmány” feletti örömében seprűre pattan, villámlás és mennydörgés közepette körberepüli a házat.
Juliska az ablakból kilesi a boszorkány varázsszavait, s ennek segítségével kiszabadítja testvérét, majd lépre csalja a gonosz boszorkányt is: azt tetteti, hogy nem tudja hogyan kell a kemencébe bújni. A boszorkány megmutatja a módját. Erre aztán a két gyerek együttes erővel belöki a tűzbe, majd a kemence ajtaját is bezárják.
Megszabadulásuk után Jancsi a kunyhóba szalad, a padlásnyíláson gyümölcsöket, aranydiót dobál ki húgának. A kemencéből hatalmas láng csap fel, majd nagy robajjal összeomlik. A két gyerek elámulva hallja a mézeskaláccsá változtatott társaik ekkor felhangzó különös dalát. Jancsi az ellesett varázsigék segítségével életre kelti őket, akikről lepattan a mézeskalács burok és visszaváltoznak élő gyerekekké.
A boszorkányból egy hatalmas mézeskalács lesz. Jancsi és Juliska ezután boldogan ölelik át szüleiket, akik rájuk találnak az erdő mélyén. A többi kisgyerek vidáman táncolja körbe őket.
Diszkográfia
[szerkesztés]- Anna Moffo (Jancsi), Helen Donath (Juliska), Christa Ludwig (A boszorkány), Dietrich Fischer-Dieskau (Peter); Tölzi Fiúkórus, Müncheni Rádiózenekar, vez. Kurt Eichhornn (1971) RCA (Sony) 74321 25281 2
Hallgatnivaló
[szerkesztés]- Részlet a meseopera 2. kép 2. jelenetéből.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Walter, Bruno: Mahler. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat. 17. l. ISBN 9632809661
- ↑ Heussner, Horst, „Humperdinck, Engelbert“, in: Neue Deutsche Biographie 10 (1974), S. 58-59 [Onlinefassung]; URL: http://www.deutsche-biographie.de/pnd11855476X.html
- ↑ A német mitológiából ismert Sandmann 'homokember'.
- ↑ Kloiber, Rudolf: Handbuch der Oper. Erw. neubearb. v. Wulf Konold. 5. erw. neuarb. Aufl. München–Kassel, 1985. dtv–Bärenreiter. Bd. 1 S. 365. ISBN 3423032782
Források
[szerkesztés]- Balassa Imre–Gál György Sándor: Operák könyve. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633300509
- Krause, Ernst: Oper A–Z. Ein Opernführer von – –. 5. Aufl. Leipzig, 1985. Deutscher Verlag f. Musik.
- Stompor, Stephan: Zum Werk = Engelbert Humperdinck: Hänsel und Gretel. Märchenspiel in drei Bildern. Leipzig, 1980. Edition Peters. S. 45–48
További információk
[szerkesztés]Az opera eredeti német librettója (németül)