Iquitos
Iquitos | |||
| |||
Ország | Peru | ||
Megye | Loreto | ||
Tartomány | Maynas | ||
Körzet | Iquitos | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 377 609 fő (2017)[1] | ||
Agglomeráció | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 104 m | ||
Időzóna | PET (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 3° 44′, ny. h. 73° 15′3.733333°S 73.250000°WKoordináták: d. sz. 3° 44′, ny. h. 73° 15′3.733333°S 73.250000°W | |||
Iquitos honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Iquitos témájú médiaállományokat. |
Iquitos város Peru északkeleti részén, Maynas tartomány és egyben Loreto megye székhelye. Az Amazonas medencéjében fekszik az Amazonas, Nanay és Itaya folyók mentén. Lakossága 2012-es becslés alapján 422 ezer fő volt.
A város ma kereskedelmi, kulturális és ipari központ, az Amazonas fontos kikötője. Iparágai fát, kőolajat, földgázt, élelmiszert dolgoznak fel.
Története
[szerkesztés]A területet már évszázadok óta lakták az indiánok. Amikor 1864-ben a területre látogatott Ramón Castilla marsall, megkapta a városi rangot, és egyben megyeszékhellyé is vált. A 19. század folyamán a Brazília irányába folytatott kereskedelem erősödött legjobban, majd 1880-tól, a kaucsuktermelés következtében a város még nagyobb fellendülése indult meg. A meggazdagotott kaucsukkereskedők villáit Európából hozatott macskakövekkel és mozaikokkal díszítették: ebből az időből származik például a mór stílusú egykori Palace szálloda és a Gustave Eiffel által tervezett Casa de Fierro („Vasház”). 1938-ban megindult a kőolaj kitermelése is: az ezt követő időszakban Iquitos az Amazonas folyónak köszönhetően szorosabb kapcsolatban állt Európával, mint az Andok túloldalán fekvő perui fővárossal, Limával.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2017-es perui népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
- ↑ Historia de Iquitos Perú (spanyol nyelven). Iquitos-Perú. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
Források
[szerkesztés]- Reader’s Digest: Világjárók lexikona