Iparvágány
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az iparvágány olyan, a közforgalmú vasúti hálózatból kiágazó vasúti pálya, amely gyárakba, ipartelepekre vagy logisztikai központokba vezet.
Az iparvágányokat a 19. század végén és a 20. század elején külön engedéllyel általában azok a vállalatok építették, akiknek érdeke fűződött ahhoz, hogy vasúton ki lehessen szolgálni a szállítási igényeiket. Az ilyen pályákat gyakran nevezték magáncsatlakozó pályáknak is, és többnyire magántulajdonban voltak. Az iparvágányok zöme vasútállomásoknál csatlakozik a vasúti hálózathoz, de léteznek nyílt pályai iparvágány-kiágazások is. Vannak még több iparvágányt is felfűző, nem iparvállalati tulajdonban álló, de az ipar szállítási igényeit szolgáló összekötővágányok is, ezeket vontatóvágánynak nevezzük.
Magyarországon
[szerkesztés]A tervgazdaság idején minden vasút az állam részévé vált, az iparvállalatokat pedig államosították. Az iparvágányoknak ezért nem is volt világosan kijelölt tulajdonosuk, és többnyire a MÁV tartotta fenn őket.
A rendszerváltás után az állami vállalatokat privatizálták vagy gyakran felszámolták, sok üzemnek pedig több kis jogutódja lett. A tulajdon-, birtok- és szolgalmi jogok rendezetlensége, és a nyilvántartások pontatlansága miatt kialakult az ún. iparvágány-probléma.
A magyar vasúti hálózat 2004-es megnyitásakor az iparvágányokhoz kapcsolódó jogviszonyok rendezetlensége számtalan vitát váltott ki az állami és magántulajdonú vasúti társaságok, a fuvarozók és a fuvaroztatók között.
A 2006-tól hatályos, az európai jognak megfelelő vasúti közlekedési törvény alapján minden használatban lévő iparvágányért egy hatósági engedélyköteles működtető szervezet felel. Az engedélyek kiadását és a pályák használatának ellenőrzését a Magyar Vasúti Hivatal végzi.
Mindettől függetlenül a 2000-es évekre az iparok korábbi évtizedekhez képest jelentős csökkenése miatt az azokat korábban kiszolgáló iparvágányok jelentős részét megszüntették, sok helyen részlegesen vagy teljesen el is bontották azokat.
