Inárcs
Inárcs | |||
Római katolikus templom, Inárcs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Dabasi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Szuróczki Csaba (független)[1] | ||
Jegyző | Göndör Ákos | ||
Irányítószám | 2365 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4757 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 199,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 19° 19′ 60″47.266667°N 19.333333°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 19° 19′ 60″47.266667°N 19.333333°E | |||
Inárcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Inárcs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Inárcs nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Ócsai Tájvédelmi Körzettől keletre, Ócsa és Kakucs között található, az M5 autópálya közelében. Területének északkeleti része a kiskunsági homokhátság buckáira, déli része a Pesti-síksághoz tartozó ócsai lápterület határára terjed ki. A községterület jelentős részét erdők borítják.
Megközelítése
[szerkesztés]A település legfontosabb megközelítési útvonala, az átadása óta az M5 autópálya, amely a lakott területétől néhány száz méterre keletre húzódik. A sztrádának inárcsi csomópontja ugyan nincsen, de a 35-ös kilométerénél kialakított pihenőhely így is lehetőséget biztosít a helyiek és az ide látogatók számára a le- és felcsatlakozásra.
A történelmi faluközpontot csak öt számjegyű útvonalak, 46 106-os és 46 108-as utak érintik, ezek közül az utóbbi az 5-ös főúttal és a 4606-os úttal, az előbbi a 4604-es kapcsolják össze Inárcsot. Érintik még a község területét a 46 105-ös és 46 107-es számú mellékutak, de ezeknek a helyi közlekedésben betöltött szerepük minimális.
Vasúton Inárcs a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt, Inárcs-Kakucs vasútállomás.
Története
[szerkesztés]Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ban bukkant fel Inarch alakban. Az 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola, és inárcsi diákok megfordultak a krakkói és bécsi egyetemeken is. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török hódoltság után az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát, és kénytelen volt a község területén a Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották fel, ami a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt itt.
Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították, és azon építési telkeket alakítottak ki, ami bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a „társbérlet” csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az utóbbi ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása révén ugrásszerűen növekedett.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Dr. Krenkó József (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Krenkó József (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Krenkó József (független)[5]
- 2002–2006: Laczy Károly (független)[6]
- 2006–2010: Laczy Károly (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Gál Imre László (független)[8]
- 2014–2019: Dr. Gál Imre László (független)[9]
- 2020–2024: Dr. Gál Imre László (független)[10]
- 2024– : Szuróczki Csaba (független)[1]
A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen: a három polgármesteri aspiráns közül kettő, dr. Gál Imre László és Turcsány Andrea is 852-852 szavazatot szerzett meg az 1868 érvényesen leadott szavazat közül (egyaránt 45,61%-os eredményt elérve).[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 19-én tartották meg, ezen már csak a holtversenyben részes két jelölt indult el, akik közül, bő 200 szavazatnyi különbséggel dr. Gál Imre László szerezte meg a győzelmet, megtartva ezzel korábbi polgármesteri pozícióját.[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 4407 | 4390 | 4590 | 4606 | 4680 | 4726 | 4757 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,4% szlováknak, 0,2% lengyelnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,9%, református 6,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16% (29,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 6,8% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görögkatolikus, 0,1% ortodox, 3,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópálya kihajtóinál), Kerpner-udvarház valamint a 2012-ben újjászületett Viktória fogadó.
- Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[14]
- Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[15]
- Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.
Híres emberek
[szerkesztés]- Inárcspusztán született Zrumeczky Dezső magyar építész, grafikus, aki Kós Károllyal is számos híres épületet tervezett (a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei, Wekerle-telep). További alkotásai között említést érdemel még Tormay Cécile budai és Herczeg Ferenc hűvösvölgyi villája.
Galéria
[szerkesztés]-
A római katolikus templom
-
Történelmi emlékpark, jelkereszt
-
Történelmi emlékpark, a középkori Szent György-templom rekonstruált alapfalai
-
Történelmi emlékpark, emlékharang
-
A világháborúk hősi halottainak emlékműve. Kampfl József alkotása, 1991
-
Az inárcsi lengyel katonai menekülttábor emlékműve, 1939–2009
-
A Szent György Kúria
-
Az Inárcs–Kakucs vasútállomás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Inárcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
- ↑ Inárcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ a b Inárcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 19. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Inárcs települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ Inárcs Helységnévtár
- ↑ Inárcs Helységnévtár
- ↑ Inárcs látnivalói (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ A plébánia története (magyar nyelven). Inárcs Római Katolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
Források
[szerkesztés]- Inárcs (magyar nyelven). Ország Közepe Többcélú kistérségi Társulás, 2002. [2008. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Inárcs (magyar nyelven). Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület, 2008. [2022. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Inárcs története (magyar nyelven). Inárcs község önkormányzata. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- Az inárcsi római katolikus templom honlapja