Ichthyoszauruszok

Ichthyoszauruszok
	Evolúciós időszak: triász–kréta PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Shonisaurus popularis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Alországág:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Alosztály:	Ichthyopterygia;
Rend:	Ichthyoszauruszok (Ichthyosauria); Blainville, 1835
Családok
	Ichthyosauridae; Leptonectidae; Mixosauridae; Ophthalmosauridae; Shastasauridae; Stenopterygiidae; Teretocnemidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ichthyoszauruszok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ichthyoszauruszok témájú kategóriát.

Egy Ophthalmosaurus csontváz rekonstrukciója a londoni Természettudományi Múzeumban

Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend. A halgyíkok (ichtyos = „hal”; saurus = „gyík” [ógörög]) a középidő triász – azon belül is alsó triász – időszakában jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők. Egyik korai képviselőjük, a Cymbospondylus volt. A jura kor végére megcsappant az óceánok halgyíkfaunája, azonban a krétában ismét felvirágoztak, és a harmadidő elejére végképp eltűntek a vizekből.

Megjelenésük

A hüllőcsoportok közül messzemenően a legjobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, sokkal tökéletesebben, mint ebben a korban élt, Lepidosauromorphák közé tartozó tengeri hüllők, így a plezioszauruszok (régi magyar nevükön: „hattyúnyakú tengeri ősgyíkok”) vagy a moszaszauruszok. Csonttani bélyegeiket jól ismerjük, ezek viszonylag jól megmaradtak a tengeri üledékben, számos, tökéletesen konzerválódott példányt találtak szerte a világban, mely hatalmas elterjedésüket bizonyítja a világtengerekben. Testalkatuk erősen emlékeztetett a ma élő cápák és delfinek alakjára, természetesen ez csak konvergencia. Végtagjaik úszókká módosultak, kialakult a szimmetrikus függőleges farokúszó. Légzésük természetesen tüdővel történt, keringési rendszerükről nem sokat tudunk, de nem feltételezik a teljesen zárt kamrai válaszfalat a szívben (ez még a plezioszauruszoknál sem volt meg). Szemük igen fejlett volt, a megkövesedett koponyákon hatalmas szemüreget találunk. Hosszú, előrenyúló állkapcsukban számos gyökértelen fog ült.

Életmódjuk

Ragadozók voltak, kisebb halakat, de főképp lábasfejűeket zsákmányoltak. Nem voltak a tengerek csúcsragadozói, legfőbb ellenségeik a hatalmas testű moszaszauruszok voltak.

Szaporodásuk

Korábban feltételezték a kannibalizmust, hisz egyes egyedek hasüregében apróbb halgyíkok lenyomatait találták meg. Később azonban rájöttek, hogy ezek valójában meg nem született, fiatal példányok, tehát az ichtyoszauruszok elevenszülők voltak, tojást nem raktak.

Rendszerezésük

A halgyíkok rendszerezése két klád alapján történik:

Shastasauria – ősi típusú halgyíkok, egy család (Shastasauridae) néhány neme, mint a Shastasaurus és Tupilacosaurus.
Mixosaurida – fejlett halgyíkok két kisrenddel:
- Latipinnati parvordo (rövidujjúak)
  - Ichthyosauridae család – Ichthyosaurus breviceps
  - Mixosauridae család – Mixosaurus carnailus, M. atavus, M. helveticus
- Longipinnati po (hosszúujjúak)
  - Stenopterygiidae család – Stenopterygius quadridiscus, S. crassicostatus, Eurhynosaurus longirostris, Cymbospondylus, Shoniosaurus
  - Leptopterygiidae család – Leptopterygius, Temnodontosaurus

A kis rendek megnevezésével ellentétben nem az ujjak abszolút hossza képezi besorolás alapját, hanem az ujjak száma, az előző 6-9 ujjal, az utóbbi 3-5 ujjal rendelkezik.

Más szerkezetű besorolás szerint:

Ichthyopterygia alosztály vagy főrend
- Grippidae f.
  - Chaohusaurus g.
  - Grippia g.
- Utatsusauridae f.
  - Utatsusaurus g.
- Ichthyosauria o.
- Cymbospondylus o.
  - Mixosauridae f.
    - Mixosaurus g.
- Merriamosauriformes so.
  - Guanlingsaurus g.
- Shastasauria so.
  - Shastasauridae f.
    - Shastasaurus g.
    - Shonisaurus g.
    - Himalayasaurus g.
    - Tibetosaurus g.
- Ichthyosauria alrend (=Euichthyosauruia)
  - Ichthyosauridae f.
    - Ichthyosaurus g.
  - Leptopterygiidae f.
    - Leptonectes g.
    - Eurhinosaurus g.
    - Excalibosaurus g.
  - Temnodontosauridae f.
    - Temnodontosaurus g.
  - Ophthalmosauridae f.
    - Aegirosaurus g.
    - Brachypterygius g.
    - Caypullisaurus g.
    - Nannopterygius g.
    - Ophthalmosaurus g.
    - Platypterygius g.
  - Stenopterygiidae f.
    - Stenopterygius g.
    - ?Chacaicosaurus g.
  - Toretocnemidae f.
    - Californosaurus g.
    - Qianichthyosaurus g.
    - Teretocnemus g.
  - Suevoleviathanidae f.
    - Suevoleviathan g.
- Parvipelvia so.
  - Hudsonelpidia g.
  - Macgowania g.

Rövidítések: o = ordo (rend), so = subordo (alrend), f = familia (család), g = genus (nem)

Források és ajánlott irodalom

Géczy Barnabás: Ősállattan II. – Vertebrata paleontologia, Tankönyvkiadó, Bp., 1993, 170–177.
Tasnádi Kubacska András (szerk.): Az élővilág fejlődéstörténete, Gondolat Kiadó, Bp., 1964,417–418.
Urania Állatvilág III. – Halak, kétéltűek, hüllők, Gondolat Kiadó, Bp., 1969, 328.
A magyarországi halgyíkleletek
Érdekesség – Halgyíkfosszília a veteményesből

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap