Hybodontiformes
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő devon - Késő kréta | ||||||||||||||||
 Hybodus fraasi
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hybodontiformes témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hybodontiformes témájú kategóriát. |
A Hybodontiformes a porcos halak osztályának egy fosszilis rendje. Szoros rokonsági viszonyban vannak a ma élő cápák Neoselachii csoportjával.[1]
A rendbe tartozó fajok, amelyek nagyjából 2 méter hosszúak voltak, elterjedtek voltak a földtörténeti késő devontól (Roongodus phijani Vachik Hairapetian & Michael Ginter, 2009), a késő krétáig (Ptychodus decurrens Agassiz, 1848). Néhány ma élő cápa szoros rokon vonásokat mutat ezzel a típussal, például Heterodontus, Hexanchus, Chlamydoselache.
A földtörténeti perm időszak végére az őscápák nagy része kipusztult - ekkor a tengeri fajok 99%-a tűnt el. Ezt a tömeges kihalási hullámot csak a ma élő cápák ősei és a Hybodontiformes csoport élte túl.[2]
Tudnivalók
[szerkesztés]A korai Cladoselachimorpha őscápák és a Hybodontiformes közötti eltérés:
- A devon időszaki cápák orra tompa és kerek, az állkapocs hosszú és a fej első részéig nyúlik. A mai cápáknál az orr hosszú és elhegyesedő, az állkapocs rövid és az agykoponya alatt van. A hosszú állkapocs gyengébb, mint a rövid állkapocs, ezért a korai porcos halaknak feltehetően gyengébb harapásuk is volt.
- A korai cápák felső állkapcsa elöl és hátul is fel volt függesztve (amphistyalis), míg a hybodonták esetében az állkapocs felfüggesztése megszűnik (hiostylias). Mindebből kitűnik, hogy ennek következtében a korai cápák az állkapcsukat nem tudták harapáskor előre tolni úgy, mint a már fejlettebb hybodonták, vagy a mai cápák.
- A hybodontáknál megjelenik a farokalatti úszó, a hasúszókból a hímeknél kialakul a párzószerv, e tekintetben is a mai cápákra hasonlítottak.
- A hybodontáknak volt egy különleges megkülönböztető jegyük; a hímek fején volt általában kettő, vagy több, egyenként egy-egy éles kampós fullánk (tüske), amelyek 15 cm-t, és az egy méter hosszúgot is elérték (Bathydrepanus rodloxi).[3] Ennek a 'fullánknak' a szaporodásban volt jelentősége.
A cápák csontváza porcokból áll nem csontokból, ezért nem kövesednek meg mindig, ellenben a lenyomatuk sokszor fennmaradt.[4] Az egyetlen része a cápának ami megkövesedhet az a foga, melyet számtalanszor cserél ki élete során. A Hybodus megkövesedett fogai eléggé gyakoriak és megtalálhatók a jura időszaki rétegben az egész világon. Sőt egyes helyeken nagyon is gyakoriak a Hybodus fogak, például a Bakony és a Balaton környéke. Amit az őslénykutatók az őscápákról ismernek, azt nemcsak a fogak tanulmányozásából tudják, hanem a fennmaradt lenyomatukból a váz szerkezetére, valamint a biológiájukra is következtetni tudnak (állatlenyomat sokszorítás).[5]
A Hybodus állkapcsában két fogsor található, ami változatos étrendet mutat. Az egyik fogsor éles, alkalmas a csúszós halak és tintahalak felszeleteléséhez. A második sorban lapos és erős fogak ültek, amellyel a cápa, a puhatestűek házát és a tengerisünöket törte fel. A fogak mérete alapján a hybodonták nagyjából 300 kilogramm tömegűek lehettek.
Rendszerezés
[szerkesztés]A rendbe az alábbi családokat és nemeket sorolják:[6]
- † Hybodontidae (Owen, 1846)
- † Hybodus
- † Arctacanthus
- † Hamatus
- † Carcharopsis
- † Dabasacanthus
- † Doratodus
- † Echinodus
- † Egertonodus
- † Polyacrodus
- † Hamiltonichthyes
- † Heteroptychodus
- † Holmacanthus
- † Hybocladodus
- † Khoratodus
- † Polyacrodus
- † Meristodon
- † Lambdodus
- † Moyacanthus
- † Nemacanthus
- † Onychoselache
- † Petrodus
- † Thaiodus
- † Mukdahanodus
- † Pororhiza
- † Sphenacanthus
- † Styracodus
- † Priohybodus
- † Tribodus
- † Trichorhipis
- † Wodnika
- † Acrodontidae (Casier, 1959)
- † Acrodus
- † Asteracanthus
- † Bdellodus
- † Lonchidiidae (Herman, 1977)
- † Lonchidion
- † Lonchiodon
- † Diplolissodus
- † Lissodus
- † Polyacrodus
- † Parvodus
- † Vectiselachos
- † Polyacrodontidae (Glickman, 1964)
- † Polyacrodus
- † Palaeobates
- † Roongodus
- † Protacrodontoidae (Zangerl, 1981)
- † Protacrodus
- † Deihim
- † Holmesella
- † Tamiobatis
- † Pseudodalatiidae (Reif, 1978)
- † Pseudodalatias
- † Ptychodontidae (Jaekel, 1898)
- † Ptychodus
- † Steinbachodontidae (Reif, 1980)
- † Steinbachodus
- † unranked genus
- † Arauzia
- † Bathydrepanus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Maisey et al. 2004
- ↑ Cappetta et al. 1993
- ↑ 'Bathydrepanus rodloxi'. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
- ↑ Fossilmuseum
- ↑ Állatlenyomat sokszorítás, vagyis a litográfia feltalálása; Alois Senefelder
- ↑ K.A. Frickinger: Mergus Fossilien Atlas Fische 2002 ISBN 388244018X
