Humájun mogul sah
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Humájun | |
 | |
| Mogul sah | |
| Uralkodási ideje | |
| 1530. december 26. – 1540. május 17. | |
| Koronázása | Agra 1530. december 30. |
| Elődje | Bábur |
| Utódja | nincs |
| Mogul sah | |
| Uralkodási ideje | |
| 1555. február 22. – 1556. január 27. | |
| Elődje | nincs |
| Utódja | I. Akbar |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mughal dynasty |
| Született | 1508. március 17. (J: III. 4.) Kabul |
| Elhunyt | 1556. március 4. (J: II. 22.) (47 évesen) Delhi |
| Nyughelye | Delhi |
| Édesapja | Bábur mogul sah |
| Édesanyja | Maham Begum |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humájun témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Humájun (1508. március 17. – 1556. március 4.) az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója (padisáh) volt 1530. december 28-tól 1540. május 17-ig, majd 1555. július 23-tól haláláig. A birodalomalapító Bábur tehetséges, de önfejű fiaként került hatalomra, aminek következtében átmenetileg elvesztette az uralmat. Később ezt sikerült visszaszereznie, de a következő évben leesett könyvtárának létrájáról. A trónon fia, Akbar követte, akinek uralkodása a birodalom fénykorát jelentette.
Első uralma
[szerkesztés]Tapasztalatlanul, 22 évesen került hatalomra. Korának mértékével mérve túlságosan engedékeny, megbocsátó, tétlen uralkodó volt, aki nem szívesen vonult hadba. Két riválisa is akadt, aki a trónjára tört, az egyik a független Gudzsarát szultánja, Bahadur, a másik a hűbéres Bihár uralkodójának, minisztere Sír Kán, aki korábban a mogul udvarban is szolgált. 1539-ben Sír Kán Chausa mellett legyőzte Humájun seregét, visszatért Bihárba és ott átvette a hatalmat, majd 1540-ben újabb hadjáratban ismét legyőzte Humájunt és menekülésre kényszerítette.
Száműzetése
[szerkesztés]Humájun először Szindhbe, a rádzsputok Amarkot erdőségébe menekült, ahol 1542-ben felesége, Hamida Banu Begum megszülte neki Akbart, a későbbi nagy uralkodót. Közben Sír Kán folytatta India meghódítását az Indusig és Humájun végül a perzsa szafavida Tahmászp sah udvarában kért menedékjogot. Sír Kán 1545-ben meghalt, és utódai között harcok robbantak ki az utódlásért. Ez alkalmat kínált Tahmászp sahnak a beavatkozásra, akinek segítségével sereget küldhetett a tehetséges Bajram Kán vezérletével visszafoglalni országát. Bajram Kán 1555-ben döntő győzelmet aratott Szirhind mellett Szikander Szúri felett és Humájun ezzel visszatérhetett Bábur trónjára.
Második uralma
[szerkesztés]
Humájun második uralma rövid életű volt. A következő év elején könyvtárában tartózkodott, amikor megszólalt a müezzin imára hívó hangja. Ő szokása szerint azonnal le akart borulni, és könyvekkel a kezében elindult lefelé a lépcsőn, de megbotlott, legurult, beverte a fejét és három nap múlva meghalt. Utóda fia, az ekkor 14. évében járó későbbi Nagy Akbar lett.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Magyar Könyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6
| Előző uralkodó: Bábur |
Következő uralkodó: Szúri Birodalom |
| Előző uralkodó: Szúri Birodalom |
Következő uralkodó: I. Akbar |