HP200A
A HP200A oszcillátor volt a Hewlett-Packard cég első kereskedelmi terméke, egy kis torzítású hangolható oszcillátor hang eszközök tesztelésére. A készülék Bill Hewlett szabadalmán alapul, amit még a Stanford Egyetemen, az 1930-as években dolgozott ki. A hangolható oszcillátorok ötlete a harmincas évek végén már nem volt új, azonban új ötlet volt, hogy a Wien-hidas oszcillátor amplitúdóstabilitását izzólámpával oldotta meg, így a szerkezet az akkoriban megszokottaknál egyszerűbb, üzembiztosabb és olcsóbb lett.
A HP200B felépítése a frekvenciameghatározó elemek kivételével megegyezik a HP200A típusú oszcillátorral, a frekvenciatartománya azonban eltér.
A típusszám azt a benyomást volt hivatott erősíteni, hogy a HP egy nagy múltú cég.[1]
Történet
[szerkesztés]Bill Hewlett a megoldásra 1939. július 11-i dátummal szabadalmi igényt jelentett be, amit 1942. január 6-i dátummal meg is kapott.[2]
Az első nagyobb megrendelést a Walt Disney Companytól kapták, 8 darab HP200B variánsra, amelyekkel az új Fantasound hangrendszerük tesztelését, behangolását végezték.[3]
Amíg konkurens termékek ára 200 és 800 dollár között mozgott, a HP200A árát 54,40 dollárban határozták meg, amit nem valamilyen gazdaságossági kalkulációval állapították meg, hanem egy 1844-es jelszóra utalt. "54.40 or Fight!" (54° 40' vagy háború!)[4][5]az Egyesült Államok északnyugati határainak megerősítésének érdekében.
A készülék továbbfejlesztett változatát, a HP200CD-t 1952-ben kezdték gyártani. 1953-ban a HP200A gyártását befejezték. A két típust összesen 33 évig gyártották.[6]
A prototípust egy diák találta meg 1985-ben. A műszert a HP múzeumában állították ki.[3]
Jellemzői
[szerkesztés]- Elektroncsöves felépítés (a kor műszaki színvonalának megfelelően)
- Izzólámpás amplitúdószabályozás
- 1:10 frekvenciaátfogás minden sávban, az LC oszcillátoroknál megszokott 1:3 helyett
- Forgókondenzátoros hangolás, mivel abban az időben a forgókondenzátorok elérhető élettartama, illetve a hangolás pontossága kedvezőbb volt, mint a potenciométereké
- Alacsony torzítás[7]
A műszer logikailag három részre bontható:
- Oszcillátor
- Kimeneti erősítő
- Tápegység
Az oszcillátor
[szerkesztés]Két közös katódú kapcsolású erősítővel felépített erősítő, a pozitív visszacsatoló ágában Wien-osztó biztosítja a frekvenciafüggő visszacsatolást, a negatív visszacsatoló körbe kötött 3 W teljesítményű izzó az amplitúdóstabilizálást.
A frekvencia hangolása 1:10 frekvenciaátfogással forgókondenzátorral történik, illetve a sávok közötti váltás a Wien-osztó ellenállásainak átkapcsolásával.
A kimeneti erősítő
[szerkesztés]A terhelés leválasztására az oszcillátor kimenetéről egy teljesítményerősítő gondoskodott, amelynek a kimenetén az impedanciaillesztést transzformátor biztosította.
A tápegység
[szerkesztés]A tápellátást egy akkoriban szokásos középleágazásos transzformátorral táplált duódás[8] egyenirányítóból álló kétutas egyenirányítás után egy π szűrőből álló kapcsolás biztosítja. Az elektroncsövek a transzformátor külön szekunder tekercséről kapják a 6,3 V-os fűtőfeszültséget, valamint erről a tekercsről táplálják a bekapcsolt állapotot jelző izzót.
A duóda közvetlen fűtésű, egy 8 V-os szekunder tekercsről kap fűtőfeszültséget.
A táblázatban a ma használt Hz mértékegység jelölést alkalmazzuk az akkor szokásos cps (cycle per second) és kc (kilocycle) jelölés helyett. A két mértékegység számszerűleg megegyezik.
| Jellemző | HP200A | HP200B |
|---|---|---|
| Frekvencia átfogás | 35 Hz-35 kHz 3 sávban X1: 35-350 Hz X10: 350-3500 Hz X100: 3500- 35 000 Hz |
20 Hz-20 kHz 3 sávban X1: 20-200 Hz X10: 200-2000 Hz X100: 2000- 20 000 Hz |
| A hangolótárcsa skálázása | 35-350 | 20-200 |
| Kalibrációs hiba | 2% alatt | 2% alatt |
| Kimeneti teljesítmény | 1 W 500 Ω terhelésnél | 1 W 500 Ω terhelésnél |
| Torzítás | 1% alatt 35 Hz és 15 kHz között normál terhelésnél | 1% alatt 35 Hz és 15 kHz között normál terhelésnél |
| Kimeneti impedancia | kisebb mint 75Ω 15 kHz alatt | kisebb mint 75Ω 15 kHz alatt |
| Tápellátás | 115 V 50-60 Hz 60 W | 115 V 50-60 Hz 60 W |
| Kivitel | Szélesség | Magasság | Mélység |
|---|---|---|---|
| Asztali | 39 cm (15-1/4") | 18 cm (7-1/4") | 27,5 cm (10-5/6") |
| Rack szekrénybe szerelhető | 48 cm (19") | 18 cm (7") | 27 cm (10-3/4") |
Az eredeti dokumentáció a méreteket hüvelykben adta meg. A ma már furcsa kötőjeles tört jelölés is onnan származik.
Használata
[szerkesztés]A bekapcsolás után 20-30 perc szükséges a teljes bemelegedéshez.
Ezután a „Range” feliratú sávváltó kapcsolóval és a beállító tárcsával a kívánt frekvenciát beállítjuk, illetve az „Ampl” feliratú kezelőszervvel a kimeneti jel amplitúdója állítható be.
A használati útmutató
[szerkesztés]A 10 oldalas használati útmutató a műszer használatán kívül részletezi a karbantartási, kalibrációs feladatokat. Közli a készülék kapcsolási rajzát, az egyes elemek elhelyezkedését (ma beültetési rajznak hívnánk) fényképeken magyarázza, értékük külön táblázatba van foglalva.[9]
Források
[szerkesztés]- ↑ tipusszám: Pasiuk, Laurie: Vault guide to the top tech employers (angol nyelven)
- ↑ 60. Évforduló: A szabadalom 60. évfordulója (angolul)
- ↑ HP Múzeum: HP Virtual museum (angolul)
- ↑ Bill Hewlett and his Magic Lamp: [1] (angolul)
- ↑ HP patent: A szabadalmi leírás Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben(angolul)
- ↑ Fifty-Four Forty or Fight!: Matt Rosenberg: Fifty-Four Forty or Fight! (angol nyelven). [2010. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 10.)
- ↑ Manual: OPERATING AND SERVICE MANUALMODELS 200A AND 200B ALL SERIAL NUMBERS AUDIO OSCILLATORS (angol nyelven), 1961
- ↑ 54° 40' or Fight: 54° 40' or Fight (angol nyelven)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ tipusszám
- ↑ HP patent
- ↑ a b HP Múzeum
- ↑ Fifty-Four Forty or Fight!
- ↑ 54° 40' or Fight
- ↑ 60. Évforduló
- ↑ Bill Hewlett and his Magic Lamp
- ↑ Duóda: Két dióda közös katóddal, az elektroncsöves technika elterjedt egyenirányítója.
- ↑ Manual