[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Hidvégardó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hídvégardó szócikkből átirányítva)
Hidvégardó
Gyümölcsoltó Boldogasszony templom
Gyümölcsoltó Boldogasszony templom
Hidvégardó címere
Hidvégardó címere
Hidvégardó zászlaja
Hidvégardó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterTirpák László (független)[1]
Irányítószám3768
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség496 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,99 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 38″, k. h. 20° 50′ 18″48.560639°N 20.838250°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 38″, k. h. 20° 50′ 18″48.560639°N 20.838250°E
Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hidvégardó
Hidvégardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hidvégardó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidvégardó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hidvégardó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól körülbelül 65 kilométerre északra fekszik mint a vármegye – és így Magyarország – legészakibb települése.[4] A környező falvak közül Becskeháza 5, Tornaszentjakab 6, Tornanádaska 7 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a határ magyar oldalán a mintegy 30 kilométerre fekvő Szendrő. Az államhatár szlovák oldalán a legközelebbi falu Bódvavendégi (Host’ovce), a legközelebbi város pedig a mintegy 20 kilométerre található Szepsi (Moldava nad Bodvou).

Közlekedése

[szerkesztés]

Belterületének főutcája a 2614-es út, amely Hidvégardó közigazgatási területének legészakibb pontján ágazik ki a 27-es főútból dél felé, és kezdeti szakaszán határútként húzódik, Hidvégardó és a már Szlovákiához tartozó Bódvavendégi határvonalán. Hidvégardói külterületen húzódik a fentieknek megfelelően a 27-es főút legészakibb szakasza is, valamint a község határában ágazik ki a 2614-es útból a zsáktelepülésnek számító Becskeházára vezető 26 121-es út, és torkollik bele Komjáti-Bódvalenke felől a 2629-es út is.

Autóbusszal a község a Volánbusz által üzemeltetett 3707-es és 4136-os busszal közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

Elsőként 1283-ban említik. Az 1400-as években a Bebek család birtoka volt. A 14. században már nemcsak temploma, de iskolája is volt. A 15. században huszita kézbe került, majd a husziták kiűzése után vissza a Bebekekhez. A török időkben elnéptelenedett, csak az 1730-as években telepítették be újra. 1736-ban katolikus plébániát hoztak létre, a templomot 1777-ben restaurálták. 1896-ban ért el ide a vasút.

A bécsi levéltárban őrzött Bakócz-Ipolyi kódexben fennmaradtak egy udvarház elszámolásai. Ezt az épületet Bakócz Tamás egri érsek építtette 1492-ben – valószínűleg reneszánsz stílusban, művészi igénnyel. A kódex két tető alatt öt „házról” (azaz szobáról) fából ácsolt kapuról és faragott kőkútról számol be. Ma már semmi nyoma; lehet, hogy ennek helyén áll a Gedeon-kastély.

Sokáig Torna vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződés eredményeként határ menti település lett.

Nevének jelentése

[szerkesztés]

A Hidvégardó összetett szó „hidvég” előtagja a Bódva folyó hídjára utal, az „ardó” utótag pedig az erdőóvó szóból rövidült, és lakosainak egykori foglalkozására, az erdőgazdálkodásra utal.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Matusz Tamás (független)[5]
  • 1994–1998: Matusz Tamás (független)[6]
  • 1998–2002: Matusz Tamás (független)[7]
  • 2002–2006: Matusz Tamás (független)[8]
  • 2006–2010: Matusz Tamás (független)[9]
  • 2010–2014: Matusz Tamás (független)[10]
  • 2014–2019: Matusz János Tamás (független)[11]
  • 2020–2024: Tirpák László (független)[12]
  • 2024– : Tirpák László (független)[1]

A településen a 2019. október 13-án tartott megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 468 szavazásra jogosult lakos közül 318 fő járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 117-117 esett a négy független jelölt közül kettőre, Matusz Tamás addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Tirpák Lászlóra, amivel mindketten 37,03%-os eredményt értek el.[13][14] Az emiatt szükségessé vált időközi választás viszont, amit 2020. február 2-án tartottak meg, lényegében tét nélkülivé vált, mert ezen már csak Tirpák László indult el a polgármesteri posztért.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
564
547
544
522
529
493
496
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosok 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (0,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84%, református 8,5%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 3,3% (1,8% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 12,7% szlováknak, 4,3% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,8% volt római katolikus, 9,3% református, 2,6% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 2,1% felekezeten kívüli (7% nem válaszolt).[17]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Gedeon-kastély (Tornai u. 54.) A hatszobás, L alaprajzú, földszintes, copf stílusú kastélyt feltehetően Gedeon Kelemen építtette az 1770-es években (lehet, hogy egy korábbi kúria felhasználásával). Az utca felőli homlokzatát háromtengelyes középrizalit tagolja; timpanonjában isten szemes stukkódísszel. Ablakai fölött vakolatdíszek láthatók. Belül dongaboltozatos oldalfolyosó, a szobákban fiókos dongaboltozat, díszes barokk ajtók, rokokó cserépkályha. A kastélyban egy ideig iskola működött, majd üresen állt. Jelenleg a Teleháznak és a kézművesháznak ad otthont.[18]
  • Hídvégardó, Papp-kúria
    Hídvégardó, Papp-kúria
    Az elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes Papp-kúriát (Tornai u. 95.) 1830 körül építették népies, klasszicizáló stílusban. Utcai homlokzata előtti két portikusz oszloppárokkal alátámasztott oromzatában stukkó címerpajzsok láthatók. A homlokzatok jelenleg díszítetlenek. Belül erősen átalakították.
  • A fallal kerített római katolikus templom (középkori eredetijét 1777-ben barokk stílusban teljesen átépítették, majd a 19. század elején felújították. A főhomlokzata előtt álló, durva terméskőből emelt, szép vonalú sisakkal koronázott torony a középkori templom harangtornya lehetett. A három szakaszra osztott hajót és a keskenyebb, egyenesen záródó szentélyt csehsüvegboltozat fedi. 18. századi oltárképe az angyali üdvözletet ábrázolja.
  • A református templom 1794–97-ben épült. 1834-ben teljesen leégett, de 1837-ben újjáépítették. A déli homlokzata előtt álló zömök toronyra 1986-ban hegyes sisakot tettek, ezzel magassága elérte a 15 m-t. A nyugati oldalon nyíló bejáratot kicsiny előtér védi. Téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajója 6 m * 12 m-es, berendezése egyszerű.
  • Szent Anna-kápolna
  • Millenniumi tér
  • Hídvégardó, népi lakóházak
    Hídvégardó, népi lakóházak
    Népi lakóházak
  • Szent Imre tér Nepomuki Szent János szobrával

Neves hidvégardóiak

[szerkesztés]
  • Itt született 1872-ben Tóth-Szabó Pál levéltáros, történész.
  • Saját kívánságára a község temetőjében szórták szét H. Szabó Béla (Kassa, 1919Szikszó, 1999) hamvait. H. Szabó Béla eredetileg biztosítói alkalmazott volt, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye természet- és műemlékvédelmének szakavatott krónikása lett. A Bódva völgyét kedvelte leginkább. E szűkebb tájegység műemlékeiről két kiadványt is írt: Bódva-völgyi képeskönyv (Miskolc, Borsodi Szemle, 1956) és Árpád-kori emlékek Borsodban (Miskolc, Borsod Tourist, 1979)

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Hidvégardó a helyszíne Bayer Zsolt Valahol feltámadás volt címet viselő novellájának.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hidvégardó települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Ugyanakkor az ország legészakibb határpontja Füzér településhez tartozik. Magyarország legészakibb települése. fuzer.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  5. Hídvégardó települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Hidvégardó települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. Hidvégardó települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Hidvégardó települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Hidvégardó települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. Hidvégardó települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Hidvégardó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  12. a b Hidvégardó települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. február 2. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  13. Hidvégardó települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  14. Szaniszló Bálint: Akad bizonytalan helyzet. boon.hu, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  15. A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. Hidvégardó (KSH, Helységnévtár)
  17. Hidvégardó Helységnévtár
  18. Archivált másolat. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 12.)

Források

[szerkesztés]
  • Hidvégardó honlapja
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság