Georg Sigmund Liebezeit
Georg Sigmund Liebezeit | |
Született | 1689. november 11. Sopron |
Elhunyt | 1739. november 11. (50 évesen) Sopron |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Georg Sigmund (másutt: Sigismund) Liebezeit, magyarosan: Liebezeit György Zsigmond (Sopron, 1689. november 11. – Sopron, 1739. november 11.) orvosdoktor, városi főorvos.
Élete
[szerkesztés]Paul Liebezeit kereskedő (aki 1702-ben I. Lipóttól nemesi levelet kapott) és Susanna Rosina Launer fia. A középiskolát szülővárosában végezte. 1708-ban a hallei, majd a leideni egyetem hallgatója volt. Tanították többek között: Friedrich Hoffmann, Georg Ernst Stahl (1659-1743) és Michael Alberti (1682-1757), akit a törvényszéki orvostan egyik megalapítójaként tartanak számon. 1713-ban orvosi oklevelet nyert. Hazájába visszatérve szülővárosában gyakorló orvos lett, amikor ott éppen pestisjárvány tombolt. 1714-ben feleségül vette Esther Katharina Messnert, Michael Meissner soproni evangélikus lelkész lányát. 1720-ban Sopron városa megválasztotta orvosának. 1721-ben a Leopold-Károly természetvizsgáló társaság Nileus névvel tagjának választotta. 1723-tól a berlini Tudományos Társaság tagja volt. Bél Mátyással is kapcsolatban állt és országleíró munkájában segítette őt. 1739-ben, ötvenedik születésnapján Sopronban halt meg. Egykori iskolájára, a soproni evangélikus líceum tápintézetére hagyott 1000 forintot. A soproni evangélikus gimnázium segédtanítója, Hajnóczy Dániel december 6-án tartott fölötte gyászbeszédet.
Munkái
[szerkesztés]- Disputatio Medico-Legalis De Abortus Noxia Et Nefanda Promotione. Quam Auspice, quam ... Praeside D. Michale Alberti Publicae ventilationi exhibet Respondens ... d. 14. Januar. A M.DCC.XI. Halae Magdeburgicae.
- Dissertatio inauguralis medica De tumore oedematoso podagrico. Praes. Stahlio. Uo. 1713.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Liebezeit, Georg Sigmund
További információk
[szerkesztés]- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.