Fuengirola
Fuengirola | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | Málaga | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Fuengirola | ||
Irányítószám | 29640 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 85 598 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 8 254,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 6,0 m | ||
Terület | 10,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 36° 32′ 30″, ny. h. 4° 37′ 30″36.541667°N 4.625000°WKoordináták: é. sz. 36° 32′ 30″, ny. h. 4° 37′ 30″36.541667°N 4.625000°W | |||
Fuengirola weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fuengirola témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fuengirola település Spanyolországban, Málaga tartományban. Fuengirola Mijas és Benalmádena községekkel határos. Lakosainak száma 85 598 fő (2023).[1]
Történelem
[szerkesztés]A régi Fuengirola
[szerkesztés]Fuengirola területén már a főníciaik és az ókori rómaiak idején is éltek emberek telepesként.
A várostól délre levő dombon található Sohail várkastély, amely helyén volt a föniciai és ókori telepesek, a település első jelentősége a mórok uralma idején volt, ugyanis a várkastély erődítményként szolgált. Ekkor még Suhayl néven létezett a vár, amihez nagy telepek tartoztak.
A kora középkorban a városban tűz pusztított, ami miatt a lakosok Mijasba menekültek. Suhail rommá lett és a nevét is megváltoztatták Font-Jirolává. [2] 1485-ben csak az erődítmény maradt meg a településből, amikor is az egész Granadai Királysággal együtt a Katolikus királyok a Reconquista révén átvették az uralmat a területen, a mórok legyőzése után. 30 ember újrabetelepítésével kísérletet tettek benépesíteni Font-Jirolát, de sikertelen volt és a területet 1511-ben néptelennek nyíilvánították. A területen csak az erődítmény és a vártorony maradt meg, amelyet rövidesen Mijashoz csatoltak közigazgatásilag.
Ezt követően a környéken rendszeressé váltak az észak-afrikai, oszmán és marokkói kalóztámadások. A kalóztámadások a 17. században megszűntek, ezután új telepek jöttek létre. A 18. század elején a tengerpart mellett egy szálláshelyt kínáló fogadó nyílt meg és pár ház is épült a környezetében, amivel falu jött létre.
1810. október 15-én került sor a Fuengirolai csatára, ami a Félszigeti háború része volt. A csatában a Varsói Hercegség 200 lengyel katonája szenvedett vereséget, a több mint tízszeres túlerőben levő Lord Blayney vezette brit-spanyol 3000 fős serege.
1841 májusában a település levált Mijaszról, így Fuengirola önálló településsé vált. A falusiak főleg halászattal, mezőgazdasággal és a városban lehorgonyzott hajósokkal kereskedtek. Majd egy évszázadon keresztül a halászat és a mezőgazdaság volt Fuengirola főtevékenysége. [3]
1916-ban a vasút elérte Fuengirolát, majd 1930-ban megnyílt az első szálloda a településen.
A modern Fuengirola
[szerkesztés]A település életét a turizmus jelentősen megváltoztatta: 1960-as évektől egyre több szálloda, apartman épült és vendéglátóhely nyílt meg. Széles tengerparti promenád épült ki a városban, amely a környékbeli falvakat is elérte.
A nyári turisztikai főszezonban számos brit turista érkezik a városba, jelentős számú angol nyelvű közösség van ilyenkor a városban.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 50 263 | 58 957 | 65 421 | 71 482 | 74 054 | 75 856 | 77 486 | 75 396 | 82 585 | 85 598 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Egy 2022-es felmérés szerint a településnek 82,226 fő lakosa volt, aminek 25%-a külföldi, többnyire európai: Nagy-Britanniából, Finnországból, Svédországból és Dániából származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ FUENGIROLA. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
- ↑ History. (Hozzáférés: 2024. február 17.)
- ↑ Instituto Nacional de Estadística. (Spanish Statistical Institute). www.ine.es . (Hozzáférés: 2023. május 14.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (spanyol)